Gyergyóújfalu
Gyergyóújfalu (románul Suseni, németül Hochfeld) falu Romániában, Hargita megyében.
| Gyergyóújfalu (Suseni) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Gyergyóújfalu |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 537305 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 85939 |
| Népesség | |
| Népesség | 2839 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2847 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 12,85 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 746 m |
| Terület | 220,92 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 40′, k. h. 25° 33′46.666667°N 25.550000°EKoordináták: é. sz. 46° 40′, k. h. 25° 33′46.666667°N 25.550000°E | |
| Gyergyóújfalu weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésGyergyószentmiklóstól 12 km-re délnyugatra, a Visszafolyó-patak Marosba ömlésénél fekszik.
Története
szerkesztésA falu eredetileg a mai Katorzsa nevű határrészen feküdt, de a Maros áradásai miatt a Gál család birtokára, a község mai helyére a Visszafolyó-patak Marosba való torkollásához költözött. 1567-ben említik először Wijfalw néven. 1576-ban már virágzó plébániája volt, a Barátos nevű helyen az eredeti templom helyére épített kis templom azonban 1762-ben összedőlt. Mai Sarlós Boldogasszony temploma 1825 és 1830 között épült, tornya 1844-ben készült.
A falu törvényei[2] 1581-ben íródtak, ez a Székelyföld legrégebbi ilyen dokumentuma (a zaláni néhány hónappal később íródott). 1596-ban a Gál András felkelés alkalmával felégették, a felkelt székelyek ugyanis itt próbálták megállítani Báthory Zsigmond és Apafi Miklós seregét. Az elesetteket a templom melletti Sírhalom nevű helyre temették. 1630-ban és 1658-ban a tatárok pusztították.
1707-ben az osztrákok Marosfőnél szétverték Both András kuruc seregét, mely után a falut felégették. A Vaslábra menő út mellett emlékmű hirdeti a csata emlékét. 1717-ben pestis pusztított. 1910-ben 4225 lakosából 3950 magyar, 171 német, 65 rutén, 18 szlovák. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben 5613 túlnyomórészt magyar lakosa volt.
Látnivalók
szerkesztés- Itt van Románia legnagyobb kőbányája, ahol andezitet is bányásznak.
- Területe borvízben rendkívül gazdag, borvízét „Hajnal” néven palackozták.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1913-ban Szántó Árpád fizikus, fizikai szakíró, egyetemi oktató.
- Itt született 1913-ban Székely Károly kutató orvos, orvosi szakíró, egyetemi oktató.
- Itt született 1936-ban Domokos Péter irodalomtörténész, nyelvész, a finnugor nyelvű irodalmak és népköltészet kutatója, 2007-től professor emeritus († 2014)
- Itt született 1946-ban Szőcs Katalin vegyészmérnök, kémiai szakíró, feltaláló.
- Itt született 1994-ben Bogdan Olarson művész, alkotó, tanár, kutató.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ Archivált másolat. [2012. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 23.)
További információk
szerkesztés- Gyergyóújfalvi hírek, fotóalbumok, telefonkönyv. [2010. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 23.)
- Gyergyóújfalvi turizmus (magyar nyelven). [2007. december 12-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
.svg){kind=small}