Hacsek és Sajó
A Hacsek és Sajó Vadnay László által megteremtett kabaréjelenet, illetve a két szereplő neve.
A későbbiekben sok Hacsek és Sajó-jelenet született több író tollából is. A fogalommá vált jelenetek első előadói – harminc éven át – Herczeg Jenő és Komlós Vilmos voltak.
„ | Az orvos azt mondta üljek egy ceruzára ??? Szerinte pár napig hegyen kell tartózkodnom.[1] |
” |
A keletkezés története
szerkesztés1928-ban az Andrássy úti Színház nem fogadta el Vadnay szinopszisát. A kabaréban is színházat játszó társulat vezetői[2] visszadobták az ötletet. Kifogásolták a cselekmény nélküli párbeszédes jelenetet, rá akarták venni a szerzőt, hogy bővítse a szereplők számát egy feleséggel. Vadnay a javaslatot nem fogadta el, és átsétált a konkurenciához, a Teréz körútra. A Terézkörúti Színpad színpad igazgatójának, Nagy Endrének a következő volt a véleménye:
- „Meg lehet próbálni, de ne Két ember beszélgetése legyen a címe.”
A szerző így emlékezik:[3]
- „Genfben nem tudom, hányszor ült össze a békekonferencia. Gondoltam. írni kellene erről egy kis tréfát, ahogy két pesti polgár elképzeli a békecsinálást. A téma megvolt, most már csak két pesti hangzású név kellett. Felütöttem a telefonkönyvet, behunyt szemmel ráböktem ceruzámat, és ahol eltaláltam, ott állt Hacsek. Aztán megint böktem, ez volt a Sajó. Így születtek.”
Az első jelenet bemutatója 1929-ben volt.
Évtizedekre prolongálva
szerkesztésVadnay párbeszédes jelenete az újdonság erejével hatott. A pesti kabarék műsorát korábban konferanszokból, vicces magánszámokból, kuplékból, sanzonokból, egyfelvonásos jelenetekből szerkesztették. Az egyszerű dramaturgiára épülő jelenet humorforrása a két ellentétes figura civódására épült. Sajó kissé vonalas, ellenzős, könnyen dühbe hozható sznob, a hatalom igéit szajkózó figura volt. Hacsek ennek pont az ellentéte. Színlelt, tettetett hülyeségével - szinte népi hősként - az átlagemberek igazságával bőszítette beszélgető társát. Ezt a két figurát a bemutatón, és ezt követően három évtizeden át - nap, mint nap - Herczeg Jenő és Komlós Vilmos alakította kitűnően, jelentősen hozzájárulva a váratlan sikerhez. Kellér Dezső emlékezése:
„ | ...Volt úgy, hogy kávéház se volt, de a két kávéházi figura akkor is egzisztált. Mi minden történt közben, de Hacseket és Sajót semmi sem zavarta. Sajó ugyanúgy dühöngött és verte a márványasztalt, Hacsek ugyanúgy pityergett, szipákolt ijedten és tévesztette össze Gandhit Bandival, a bolettát a rolettával, és a pingpongot egy kínai tábornokkal... | ” |
Vadnay több mint ezer Hacsek és Sajó jelenetet írt, amelyet rövidesen úton-útfélen játszottak, országosan, sőt külföldön is népszerű lett. A nagy siker azonban a szerzőnek jelentős hasznot nem hozott. Csak a Terézkörúti Színpad és a Reggeli újság fizetett honoráriumot. Az illegális előadások, publikálások jogdíját bírósági úton, rentábilisan behajtani nem lehetett.
A politika, illetve annak hatására a Színészkamara a jelenet sikersorozatát is megtörte. A szilencium ideje alatt Komlós Vilmos az Artista Egyesület tagjaként műsorába illesztette a számot. Hacseket egy térdére ültetett bábbal valamint hasbeszéléssel vagy hanglemez bejátszással pótolta.
A háború után, 1953. szeptember 11-ig kellett várni, a két kávéház figura ismételt színre lépéséig. A Vidám Színpadon bemutatott Nem a tükör görbe című kabaré zárószáma volt a Hacsek és Sajó. Az Amerikában letelepedett Vadnay nevét hiába keressük a színlapon...
További írók, előadók
szerkesztésAz említett ötvenhármas szám írója, Nádasi László[4] volt, aki korábban néhány jelenet társszerzőjeként is ismert volt. Mellette -többek között- Nóti Károly, Görög László, Király Dezső; később Peterdi Pál, Trunkó Barnabás, Kapás Dezső,[5] Verebes István és Podmaniczky Szilárd[6] is írt egy-egy opust, a főhősök neveit változatlanul hagyva. Karinthy Frigyes Így írna Einstein „Hacsek és Sajó”-t címmel írt paródiát a népszerű jelenetről.[7] Több későbbi párbeszédes kabaréjelenet is a "Vadnay dramaturgiát" követte. Ezek közül az egyik legismertebb Komlós János Jenő és Lujza sorozata.[8]
Kezdetben Vadnay, Herceg Jenővel felváltva, sorozatban játszotta Hacsek szerepét. Komlós Vilmos "váltótársa" Nádasi László volt.
Komlós Vilmos és Herczeg Jenő szerepeit a Vidám Színpadon Kibédi Ervin (Hacsek) valamint Viola Mihály (Sajó), később Hlatky László vette át. Egy felsorolás – a teljesség igénye nélkül – azokról a színészekről, akik tartósan vagy egy-egy alkalommal a két kávéház perlekedő figuráját alakították: Kállai Ferenc, Major Tamás, Benedek Miklós, Szacsvay László, Sas József, Beregi Péter, Heller Tamás, Kern András, Koltai Róbert, Verebes István. 1961-ben, szerzői előadóestjén, a Bartók Teremben[9] Hacsekként Vadnay is játszott. Partnere Mányai Lajos volt.
Benedek Miklós és Szacsvay László szintén emlékezetes párosa a szinte csak a nevében különböző Zacsek és Cicvarek duót is alakította.
Könyv
szerkesztés- Hacsek és Sajó Babits Kiadó (1989)
- Hacsek és Sajó összegyűjtött legjobb mókái. Falukönyv-Ciceró Kiadói Kft. (1990) ISBN 963-539-314-8
Hanghordozó
szerkesztés- Hacsek és Sajó (Qualiton - LPX 16641 - 1982)
|
|
Hang és kép
szerkesztés- Komlós Vilmos és Herczeg Jenő
- Kibédi Ervin és Hlatky László
- Agárdy Gábor - Kállai Ferenc - Raksányi Gellért: Hacsek és Sajó a középkorban
- Koltai Róbert - Benedek Miklós
- Benedek Miklós - Szacsvay László: Idegenvezető
- Beregi Péter - Sas József
- Varga Ferenc József - Aradi Tibor: Népszámlálás
- Nádas György - Markos György[halott link]
- Kern András - Verebes István[halott link]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Az idézet a Bagoly című jelenetből való.
- ↑ Az igazgató ekkor, Weitheimer Elemér, a kiegészítést illetve elutasítást javasló dramaturg Barabás Lóránt volt.
- ↑ Részlet a New Yorkban, 1959-ben megjelent kötet előszavából
- ↑ Vezeték neve egyes forrásokban: Nádasy, Nádassy, Nádassi
- ↑ Kapás Dezső egy egész estés kabarét írt és rendezett a Mikroszkóp Színpadon. Az előadás címe: Hacsek és Sajó a történelemben. A bemutató dátuma: 1987. október 12., a szereplők Agárdy Gábor, Balázs Péter és Szombathy Gyula voltak.
- ↑ Podmaniczky Szilárd: Hacsek és Sajó. [2011. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 10.)
- ↑ Részlet az Így írnátok Ti ‚Hacsek és Sajó’-t című írásból. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 8.)
- ↑ Patakfalvi Dóra, Ajpek Orsolya - Rákosi, Kodály és Hofi után a buldózereket várja a világ első rádiópalotája (Telex.hu, 2024.10.06.)
- ↑ 1967-től Pesti Színház
- ↑ Nem az első változat
Források
szerkesztés- Humorlexikon Szerkesztő: Kaposy Miklós (Tarsoly Kiadó - 2001; ISBN 963-86162-3-7)
- Vadnay László a Humorlexikon internetes platformján[halott link]
- LPX 16641 borítószöveg
- Vadnay László a Színész könyvtárban. Takács István összeállítása.
- Kalmár Tibor: A nagy nevettetők. Kossuth Kiadó (2010) ISBN 978-963-09-6570-5
- Pesti kabaré 1945-1946. Színháztudományi Intézet (1966)