Főmenü megnyitása

A Hacsek és Sajó egy Vadnay László által megteremtett kabaréjelenet, illetve a két szereplő neve.

A későbbiekben sok Hacsek és Sajó-jelenet született több író tollából is. A fogalommá vált jelenetek első előadói – harminc éven át – Herczeg Jenő és Komlós Vilmos voltak.

Az orvos azt mondta üljek egy ceruzára
???
Szerinte pár napig hegyen kell tartózkodnom.[1]

Tartalomjegyzék

A keletkezés történeteSzerkesztés

1928-ban az Andrássy úti Színház nem fogadta el Vadnay szinopszisát. A kabaréban is színházat játszó társulat vezetői[2] visszadobták az ötletet. Kifogásolták a cselekmény nélküli párbeszédes jelenetet, rá akarták venni a szerzőt, hogy bővítse a szereplők számát egy feleséggel. Vadnay a javaslatot nem fogadta el, és átsétált a konkurenciához, a Teréz körútra. A Terézkörúti Színpad színpad igazgatójának, Nagy Endrének a következő volt a véleménye:

„Meg lehet próbálni, de ne Két ember beszélgetése legyen a címe.”

A szerző így emlékezik:[3]

„Genfben nem tudom, hányszor ült össze a békekonferencia. Gondoltam. írni kellene erről egy kis tréfát, ahogy két pesti polgár elképzeli a békecsinálást. A téma megvolt, most már csak két pesti hangzású név kellett. Felütöttem a telefonkönyvet, behunyt szemmel ráböktem ceruzámat, és ahol eltaláltam, ott állt Hacsek. Aztán megint böktem, ez volt a Sajó. Így születtek.”

Az első jelenet bemutatója 1929-ben volt.

Évtizedekre prolongálvaSzerkesztés

Vadnay párbeszédes jelenete az újdonság erejével hatott. A pesti kabarék műsorát korábban konferanszokból, vicces magánszámokból, kuplékból, sanzonokból, egyfelvonásos jelenetekből szerkesztették. Az egyszerű dramaturgiára épülő jelenet humorforrása a két ellentétes figura civódására épült. Sajó kissé vonalas, ellenzős, könnyen dühbe hozható sznob, a hatalom igéit szajkózó figura volt. Hacsek ennek pont az ellentéte. Színlelt, tettetett hülyeségével - szinte népi hősként - az átlagemberek igazságával bőszítette beszélgető társát. Ezt a két figurát a bemutatón, és ezt követően három évtizeden át - nap, mint nap - Herczeg Jenő és Komlós Vilmos alakította kitűnően, jelentősen hozzájárulva a váratlan sikerhez.

Kellér Dezső emlékezése:

...Volt úgy, hogy kávéház se volt, de a két kávéházi figura akkor is egzisztált. Mi minden történt közben, de Hacseket és Sajót semmi sem zavarta. Sajó ugyanúgy dühöngött és verte a márványasztalt, Hacsek ugyanúgy pityergett, szipákolt ijedten és tévesztette össze Gandhit Bandival, a bolettát a rolettával, és a pingpongot egy kínai tábornokkal...

Vadnay több mint ezer Hacsek és Sajó jelenetet írt, amelyet rövidesen úton-útfélen játszottak, országosan, sőt külföldön is népszerű lett. A nagy siker azonban a szerzőnek jelentős hasznot nem hozott. Csak a Terézkörúti Színpad és a Reggeli újság fizetett honoráriumot. Az illegális előadások, publikálások jogdíját bírósági úton, rentábilisan behajtani nem lehetett.

A politika, illetve annak hatására a Színészkamara a jelenet sikersorozatát is megtörte. A szilencium ideje alatt Komlós Vilmos az Artista Egyesület tagjaként műsorába illesztette a számot. Hacseket egy térdére ültetett bábbal valamint hasbeszéléssel vagy hanglemez bejátszással pótolta.

A háború után, 1953. szeptember 11-ig kellett várni, a két kávéház figura ismételt színre lépéséig. A Vidám Színpadon bemutatott Nem a tükör görbe című kabaré zárószáma volt a Hacsek és Sajó. Az Amerikában letelepedett Vadnay nevét hiába keressük a színlapon...

További írók, előadókSzerkesztés

Az említett ötvenhármas szám írója, Nádasi László[4] volt, aki korábban néhány jelenet társszerzőjeként is ismert volt. Mellette -többek között- Nóti Károly, Görög László, Király Dezső; később Peterdi Pál, Trunkó Barnabás, Kapás Dezső,[5] Verebes István és Podmaniczky Szilárd[6] is írt egy-egy opust, a főhősök neveit változatlanul hagyva. Karinthy Frigyes Így írna Einstein „Hacsek és Sajó”-t címmel írt paródiát a népszerű jelenetről.[7] Több későbbi párbeszédes kabaréjelenet is a "Vadnay dramaturgiát" követte. Ezek közül az egyik legismertebb: Komlós János Jenő és Lujza sorozata.

Kezdetben Vadnay, Herceg Jenővel felváltva, sorozatban játszotta Hacsek szerepét. Komlós Vilmos "váltótársa" Nádasi László volt.

Komlós Vilmos és Herczeg Jenő szerepeit a Vidám Színpadon Kibédi Ervin (Hacsek) valamint Viola Mihály (Sajó), később Hlatky László vette át. Egy felsorolás -a teljesség igénye nélkül- azokról a színészekről, akik tartósan vagy egy-egy alkalommal a két kávéház perlekedő figuráját alakították: Kállai Ferenc, Major Tamás, Benedek Miklós, Szacsvay László, Sas József, Beregi Péter, Heller Tamás, Kern András, Koltai Róbert, Verebes István. 1961-ben, szerzői előadóestjén, a Bartók Teremben[8] Hacsekként Vadnay is játszott. Partnere Mányai Lajos volt.

KönyvSzerkesztés

  • Hacsek és Sajó Babits Kiadó (1989)
  • Hacsek és Sajó összegyűjtött legjobb mókái. Falukönyv-Ciceró Kiadói Kft. (1990) ISBN 963-539-314-8

HanghordozóSzerkesztés

  • Hacsek és Sajó (Qualiton - LPX 16641 - 1982)
    • Békekonferencia[9]
    • Csicsóné, Deákné, Bodóné
    • A víznagykereskedő (Társszerző: Nádassy László)
    • A billikom (Társszerző: Nádassy László)
    • A fiam alsóba jár
    • A dzsembori

    • Hacsek az őszi vásáron
    • Sajóné sportol
    • Boording house
    • Californiai poppy
    • Bridge

Hang és képSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az idézet a Bagoly című jelenetből való.
  2. Az igazgató ekkor, Weitheimer Elemér, a kiegészítést illetve elutasítást javasló dramaturg Barabás Lóránt volt.
  3. Részlet a New Yorkban, 1959-ben megjelent kötet előszavából
  4. Vezeték neve egyes forrásokban: Nádasy, Nádassy, Nádassi
  5. Kapás Dezső egy egész estés kabarét írt és rendezett a Mikroszkóp Színpadon. Az előadás címe: Hacsek és Sajó a történelemben. A bemutató dátuma: 1987. október 12., a szereplők Agárdy Gábor, Balázs Péter és Szombathy Gyula voltak.
  6. Podmaniczky Szilárd: Hacsek és Sajó
  7. Részlet az Így írnátok Ti ‚Hacsek és Sajó’-t című írásból
  8. 1967-től Pesti Színház
  9. Nem az első változat

ForrásokSzerkesztés