Hadadgyőrtelek

Hadadgyőrtelek (Giurtelecu Hododului) falu Romániában, Szatmárnémetitől délkeletre. Szatmár megye egyik települése.

Hadadgyőrtelek (Giurtelecu Hododului)
Az ortodox templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Hadad
Rang	falu
Községközpont	Hadad
Irányítószám	447156
SIRUTA-kód	137862
Népesség
Népesség	604 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	8
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	208 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 24′ 60″, k. h. 23° 05′ 35″47.416553, 23.09295
A Wikimédia Commons tartalmaz Hadadgyőrtelek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

Első említése 1378-ból származik. Nevét az idők során többféle változatban írták: 1351-ben Gyurgtelke, 1352-ben Gyurgtelke, 1405-ben Gyurtelek néven írták.

1462-ben Kusalyi Jakcsi György volt birtokosa, aki visszaadta Bélteki Drágfi Miklósnak. 1495-ben a Bélteki Drágfi Miklósnál zálogban levő itteni birtokát Kusalyi Jakcsi György örökbe adta Bélteki Drágfi Miklós vajda fiainak Imrének és Györgynek.

1555-ben Georghteleke részbirtokának elfoglalása miatt Kusalyi Jakcsi Boldizsár és Mihály tiltakoztak Nádasdy Tamás ellen.

1555-ben Szapolyai János király és Izabella királyné a település felét Báthory Györgynek adományozta, majd id. Gyulafi László kapta meg János Zsigmondtól.

1595-ben Báthory Zsigmond megengedte Rátóti Gyulafi Lászlónak, hogy Győrteleke birtokával szabadon rendelkezzen.

1699-ben Apafi Mihály a falut Bideskuthi Boldizsárnak adományozta.

1710-ben Bideskuthi Boldizsár végrendeletében itt lakó jobbágyait nejére, Keserű Zsófiára hagyta.

1797-ben a haditerhekhez való hozzájáruláshoz készült összeíráskor Hadad-Győrtelek főbb birtokosai voltak báró Wesselényi Farkas, gróf Gyulai József, báró Bornemissza József. Kisebb birtokosok voltak: gróf Teleki Imre, Berzenczei Mihály, Baranyi József.

1847-ben a falu 485 lakosából 400 görögkatolikus, 85 református volt.

1890-ben 1165 lakosából 5 magyar, 16 német, 1141 román, 3 egyéb nyelvű. Ebből görögkatolikus 1141, református 8, izraelita 16 fő volt, a falu házainak száma: 228.

1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szilágy vármegye részeként. 1910-ben 1301 román lakosa volt.

1992-ben 892 román nemzetiségű lakos lakta.

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 469–477. o. Online elérés