Hadadgyőrtelek
Hadadgyőrtelek (Giurtelecu Hododului) falu Romániában, Szatmárnémetitől délkeletre. Szatmár megye egyik települése.
| Hadadgyőrtelek (Giurtelecu Hododului) | |
 | |
| Az ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Hadad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Hadad |
| Irányítószám | 447156 |
| SIRUTA-kód | 137862 |
| Népesség | |
| Népesség | 604 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 8 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 208 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 24′ 60″, k. h. 23° 05′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 60″, k. h. 23° 05′ 35″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hadadgyőrtelek témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
Első említése 1378-ból származik. Nevét az idők során többféle változatban írták: 1351-ben Gyurgtelke, 1352-ben Gyurgtelke, 1405-ben Gyurtelek néven írták.
1462-ben Kusalyi Jakcsi György volt birtokosa, aki visszaadta Bélteki Drágfi Miklósnak. 1495-ben a Bélteki Drágfi Miklósnál zálogban levő itteni birtokát Kusalyi Jakcsi György örökbe adta Bélteki Drágfi Miklós vajda fiainak Imrének és Györgynek.
1555-ben Georghteleke részbirtokának elfoglalása miatt Kusalyi Jakcsi Boldizsár és Mihály tiltakoztak Nádasdy Tamás ellen.
1555-ben Szapolyai János király és Izabella királyné a település felét Báthory Györgynek adományozta, majd id. Gyulafi László kapta meg János Zsigmondtól.
1595-ben Báthory Zsigmond megengedte Rátóti Gyulafi Lászlónak, hogy Győrteleke birtokával szabadon rendelkezzen.
1699-ben Apafi Mihály a falut Bideskuthi Boldizsárnak adományozta.
1710-ben Bideskuthi Boldizsár végrendeletében itt lakó jobbágyait nejére, Keserű Zsófiára hagyta.
1797-ben a haditerhekhez való hozzájáruláshoz készült összeíráskor Hadad-Győrtelek főbb birtokosai voltak báró Wesselényi Farkas, gróf Gyulai József, báró Bornemissza József. Kisebb birtokosok voltak: gróf Teleki Imre, Berzenczei Mihály, Baranyi József.
1847-ben a falu 485 lakosából 400 görögkatolikus, 85 református volt.
1890-ben 1165 lakosából 5 magyar, 16 német, 1141 román, 3 egyéb nyelvű. Ebből görögkatolikus 1141, református 8, izraelita 16 fő volt, a falu házainak száma: 228.
1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szilágy vármegye részeként. 1910-ben 1301 román lakosa volt.
1992-ben 892 román nemzetiségű lakos lakta.
Hivatkozások szerkesztés
Források szerkesztés
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 469–477. o. Online elérés