Hadadgyőrtelek

falu Romániában, Szatmár megyében

Hadadgyőrtelek (Giurtelecu Hododului) falu Romániában, Szatmárnémetitől délkeletre. Szatmár megye egyik települése.

Hadadgyőrtelek (Giurtelecu Hododului)
Az ortodox templom
Az ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
Rang falu
Községközpont Hadad
Irányítószám 447156
SIRUTA-kód 137862
Népesség
Népesség711 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság8
Földrajzi adatok
Tszf. magasság208 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Hadadgyőrtelek (Románia)
Hadadgyőrtelek
Hadadgyőrtelek
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 24′ 58″, k. h. 23° 05′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 58″, k. h. 23° 05′ 16″
A Wikimédia Commons tartalmaz Hadadgyőrtelek témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

TörténeteSzerkesztés

Első említése 1378-ból származik. Nevét az idők során többféle változatban írták: 1351-ben Gyurgtelke, 1352-ben Gyurgtelke, 1405-ben Gyurtelek néven írták.

1462-ben Kusalyi Jakcsi György volt birtokosa, aki visszaadta Bélteki Drágfi Miklósnak. 1495-ben a Bélteki Drágfi Miklósnál zálogban levő itteni birtokát Kusalyi Jakcsi György örökbe adta Bélteki Drágfi Miklós vajda fiainak Imrének és Györgynek.

1555-ben Georghteleke részbirtokának elfoglalása miatt Kusalyi Jakcsi Boldizsár és Mihály tiltakoztak Nádasdy Tamás ellen.

1555-ben Szapolyai János király és Izabella királyné a település felét Báthory Györgynek adományozta, majd id. Gyulafi László kapta meg János Zsigmondtól.

1595-ben Báthory Zsigmond megengedte Rátóti Gyulafi Lászlónak, hogy Győrteleke birtokával szabadon rendelkezzen.

1699-ben Apafi Mihály a falut Bideskuthi Boldizsárnak adományozta.

1710-ben Bideskuthi Boldizsár végrendeletében itt lakó jobbágyait nejére, Keserű Zsófiára hagyta.

1797-ben a haditerhekhez való hozzájáruláshoz készült összeíráskor Hadad-Győrtelek főbb birtokosai voltak báró Wesselényi Farkas, gróf Gyulai József, báró Bornemissza József. Kisebb birtokosok voltak: gróf Teleki Imre, Berzenczei Mihály, Baranyi József.

1847-ben a falu 485 lakosából 400 görögkatolikus, 85 református volt.

1890-ben 1165 lakosából 5 magyar, 16 német, 1141 román, 3 egyéb nyelvű. Ebből görögkatolikus 1141, református 8, izraelita 16 fő volt, a falu házainak száma: 228.

1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szilágy vármegye részeként. 1910-ben 1301 román lakosa volt.

1992-ben 892 román nemzetiségű lakos lakta.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

ForrásokSzerkesztés

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 469–477. o. Online elérés