Hadad (település)
Hadad (románul Hodod, németül Kriegsdorf) falu Romániában Szatmár megyében, a Szilágyság Tövishát kistáján.
Hadad (Hodod, Kriegsdorf) | |
A Wesselényi-kastély | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Hadad |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 447155 |
Körzethívószám | 0261 |
SIRUTA-kód | 137853 |
Népesség | |
Népesség | 888 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 686[1] |
Népsűrűség | 11,55 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 252 m |
Terület | 76,88 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 24′ 12″, k. h. 23° 01′ 35″47.403333°N 23.026389°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 12″, k. h. 23° 01′ 35″47.403333°N 23.026389°E | |
Hadad weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hadad témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésZilahtól északra, Szilágycsehtől 11 km-re nyugatra fekszik.
Nevének eredete
szerkesztés1334-ban Hodod néven említik először. Valószínű, hogy a Hada személynévből ered. A román név a középkori zárt névalakot őrizte meg. Német neve tükörfordítás eredménye (Krieg 'háború').
Története
szerkesztésAz 1300-as években Hadad királyi birtok volt. A királynő 1383-ban a kusalyi Jakcsoknak adományozta Bogdánd, Korond és Nádasd falvakat. Kusalyi Jakcs György és testvérei 1399-re felépítették a várat és a Szent László tiszteletére szentelt gótikus templomot. A középkorban fontos település volt, vásártartási joggal és kolostorral. Gyakran tartottak itt Közép-Szolnok vármegyei közgyűléseket. 1482-ben mezőváros. 1562. március 4-én a hadadi csatában győzte le Zay Ferenc és Balassa Menyhért királyi serege az erdélyieket, de 1564-ben János Zsigmond 12 ezer katonával visszafoglalta várát. 1584-től a Wesselényi család birtokolta a várat és a hozzá tartozó 26 falut. 1600-ban Giorgio Basta szállta meg.
A Rákóczi-szabadságharc alatt Wesselényi Pálné Béldi Zsuzsanna védte a várat a labancokkal szemben, de 1710-ben Csáky István feladta. A 18. század első felében összedőlt. A Wesselényiek az 1742-es pestisjárványban megfogyatkozott magyar lakossága mellé alemann nyelvjárást beszélő, evangélikus vallású németeket telepítettek. 1750-ben 55 háztartásból állt. 1772-ben megerősítették korábbi jogát hetivásár tartására.[2] Közép-Szolnok, 1876-tól Szilágy vármegyéhez tartozott. 1882-től gyógyszertár működött benne.[3] Német lakóinak többsége 1944-ben, majd az 1980-as években kivándorolt Németországba.[4]
Lakossága
szerkesztés1850-ben 1137 lakosából 622 volt magyar, 332 német, 125 román, 35 cigány és 21 zsidó nemzetiségű; 638 református, 328 evangélikus, 124 görögkatolikus, 26 római katolikus és 21 zsidó.
1900-ban 1830 lakosából 1451 volt magyar, 479 német és 189 román anyanyelvű; 1173 református, 507 evangélikus, 230 görögkatolikus, 167 zsidó és 42 római katolikus vallású.
2002-ben 912 lakosából 717 volt magyar, 72 román, 78 cigány és 44 német nemzetiségű; 692 református, 68 baptista, 56 ortodox, 56 pünkösdista és 13 római katolikus vallású.
2011-ben 887 lakosából 686 volt magyar, 48 román, 116 cigány és 18 német anyanyelvű.[5]
Látnivalók
szerkesztés- Az egykori vár szerény maradványai a falu feletti cserjésben láthatók.
- A 15. században épült gótikus református templomban festett kazettás mennyezet található, szószékét pedig Sipos Dávid készítette 1754-ben. Tornya 1900-ban épült. Az utóbbi években földcsuszamlás miatt a torony elvált a templomhajótól.
- A 18. századi, barokk evangélikus templom.
- A késő barokk Wesselényi-kastély a vár kibontott köveiből épült 1761 és 1776 között. Főhomlokzatán a család címerét Anton Schuchbauernek tulajdonítják.[6] Ma a polgármesteri hivatal működik benne.
- Az eklektikus, 19. század végi Degenfeld-kastély jelenleg táboroknak ad helyet
- A főutca 154. sz. telkén álló 19. századi műemlék csűr.
- A Wesselényi család kriptája.
Híres emberek
szerkesztés- 1816-ban Wesselényi Miklós vendége volt a településen Kazinczy Ferenc.
- Itt született 1880. december 15-én Benkő Géza jogász, vármegyei főügyész, országgyűlési képviselő.
- Itt született 1888. február 26-án Ady Mariska költő, elbeszélő, Ady Endre unokatestvére.
- Itt született 1929. január 8-án Bántó István újságíró, műfordító.
- Itt született 1950. augusztus 3-án Méhes Kati, Poór Lili-díjas színésznő, előadóművésznő.
Források
szerkesztés- Szabó Zsolt (szerk.): Szilágysági magyarok. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion. 1999. ISBN 973-26-0565-0
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Archivált másolat. [2018. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 7.)
- ↑ Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
- ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 45. o.
- ↑ Heimatortsgemeinschaft Kriegsdorf-Hadad - Geschichte - (Hozzáférés: 2010. április 12.)
- ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Satu Mare (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2018. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 7.)
- ↑ Nicolae Sabău: Metamorfoze ale barocului transilvan, vol. 1, Sculptura. Cluj-Napoca, 2002, 84. o.