Rózsás álsügér
A rózsás álsügér[1] (Helicolenus dactylopterus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a skorpióhal-alakúak (Scorpaeniformes) rendjébe, ezen belül a Sebastidae családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kifogott kifejlett példány
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Helicolenus dactylopterus (Delaroche, 1809) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Rózsás álsügér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsás álsügér témájú médiaállományokat és Rózsás álsügér témájú kategóriát. |
Előfordulása szerkesztés
A rózsás álsügér előfordulási területe főleg az Atlanti-óceánban és a Földközi-tengerben van, de a Dél-afrikai Köztársasághoz tartozó KwaZulu-Natal tartomány vizeiben az elterjedése az Indiai-óceánba is benyúlik. Az Atlanti-óceán nyugati felén a kanadai Új-Skóciától egészen Venezueláig, míg ugyanez óceán keleti felén Izlandtól és Norvégiától kezdve, a Földközi-tengeren, a Madeira-, az Azori- és a Kanári-szigeteken keresztül, egészen a Guineai-öbölig lelhető fel. A Namíbiához tartozó Walvis-öbölben is észrevették.
Megjelenése szerkesztés
Ez a hal általában 25-32 centiméter hosszú, de akár 47 centiméteresre is megnőhet. Eddig a legnehezebb kifogott példány 1,6 kilogrammos volt. A hátúszóján 12 tüske és 12-13 sugár, míg a farok alatti úszóján 3 tüske és 5 sugár ül. A hal színe rózsaszínes szürke sávokkal. A második hátúszó és a farok alatti úszó között Y alakú sötét sáv húzódik. Testének oldalain méreggel teli kinövések vannak.
Életmódja szerkesztés
Mélytengeri skorpióhal, amely 50-1100 méteres mélységek között lelhető fel, bár általában 150-600 méteres mélységekben tartózkodik. A felnőtt példány a kontinentális selfeket és a kontinentális lejtőket választja élőhelyül. Fenéklakó és nyílt vízi rákokkal, halak, fejlábúakkal és tüskésbőrűekkel táplálkozik. A legfőbb természetes ellensége, a fura megjelenésű, mélytengeri koboldcápa (Mitsukurina owstoni).[2][3]
Legfeljebb 43 évig él.
Szaporodása szerkesztés
A rózsás álsügér szaporodási módszere különleges. Az ikrázó és elevenszülő halak között helyezkedik el. Az ikrák, melyeket zselatinos réteg borít, belsőleg termékenyülnek meg. Ezután az anyahal több, különböző fejlődési szakaszban levő kicsinyeit kibocsátja a tengerfenékre. Miután a zselatinos réteg elbomlott az ivadék a nyílt vízben úszik és része lesz a planktonnak.
Felhasználása szerkesztés
Ezt a halfajt ipari mértékben halásszák. Általában frissen árulják. Azonban vigyázni kell vele, mivel mérgező mirigyei vannak.
Képek szerkesztés
-
Rózsás álsügér a Mexikói-öbölből -
és a tenger fenekén
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ (2009. március 31.) „Az Európai Parlament és a Tanács 216/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg)” (PDF). Az Európai Unió Hivatalos Lapja 52 (L 87), 25. o. ISSN 1725-5090. (Hozzáférés: 2023. február 18.)
- ↑ Duffy, C.A.J. (1997). „Further records of the goblin shark, Mitsukurina owstoni (Lamniformes: Mitsukurinidae), from New Zealand”. New Zealand Journal of Zoology 24 (2), 167–171. o. DOI:10.1080/03014223.1997.9518111.
- ↑ Martin, R.A.: Biology of the Goblin Shark. ReefQuest Centre for Shark Research. (Hozzáférés: 2015. január 5.)
Források szerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2023. március 5.)
- Helicolenus dactylopterus (Delaroche, 1809) FishBase
- Eschmeyer, W.N. and L.J. Dempster, 1990. Scorpaenidae. p. 665-679. In J.C. Quero, J.C. Hureau, C. Karrer, A. Post and L. Saldanha (eds.) Check-list of the fishes of the eastern tropical Atlantic (CLOFETA). JNICT, Lisbon; SEI, Paris; and UNESCO, Paris. Vol. 2.
- Delaroche, F.E. 1809: Suite du mémoire sur les espèces de poissons observées à Iviça. Observations sur quelques-uns des poissons indiqués dans le précédent tableau et descriptions des espèces nouvelles ou peu connues. Annales du Muséum d'Histoire Naturelle, Paris 13: 313-361, Pls. 20-25.
- Goode, G.B. & Bean, T.H. 1896: Oceanic ichthyology, a treatise on the deep-sea and pelagic fishes of the world, based chiefly upon the collections made by the steamers Blake, Albatross, and Fish Hawk in the northwestern Atlantic, with an atlas containing 417 figures. Special Bulletin U. S. National Museum 2: Text: i-xxxv + 1-26 + 1-553, Atlas: i-xxiii, 1-26, 123 pls.
