Főmenü megnyitása

Hidas Antal

magyar költő, író, műfordító

Hidas Antal (eredeti nevén Szántó Gyula; oroszul Антал Гидаш vagy Анатолий Гидаш; Gödöllő, 1899. december 18.Budapest, 1980. január 22.) oroszul is alkotó magyar író, költő, műfordító. A második világháború előtti agitatív kommunista költészet, s az 1945 utáni szocialista realista irodalom jeles alakja.

Hidas Antal
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Élete
Születési név Szántó Gyula
Született 1899. december 18.
Gödöllő
Elhunyt 1980. január 22. (80 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Házastársa 1. Szántó Judit (Ludmann Júlia) (1903–1963) (h. 1922–1925)
2. Kun Ágnes (h. ?–1980)
Gyermekei Szántó Éva nyelvész (1921/23–1965)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers
Kitüntetései
Irodalmi díjai Kossuth-díj (1962)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hidas Antal témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Sokgyermekes családban született, apja cipészmester volt. Korán jelentkező forradalmi nézetei, és Ady-versek szavalása miatt a gimnáziumból kirúgták, ezt követően rövid ideig gyári munkásként és újságárusként dolgozott. 1919-ben publikálta első, forradalmi-kommunista költeményeit Kovács Péter és Csont Ádám álneveken, először az Új Utak című lapban. A Tanácsköztársaság alatt a Munkás Egyetem hallgatója volt, majd a kommün bukása után, 1920-ban Csehszlovákiába emigrált későbbi feleségével, Szántó Judittal[1] együtt. 1922. október 1-jén Kassán házasodtak össze. Már vagy a házasságkötésük előtt, 1921-ben vagy utána, 1923-ban született meg a lányuk, Szántó Éva nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa.[2] Hidas itt csatlakozott a kommunista mozgalomhoz és az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) tagja lett.

1924-ben a feleségével együtt tértek haza, de 1924 júniusában már különéltek egymástól, a hivatalos válást 1925. március 10-én mondták ki. Évát Hidas Antal szülei vették magukhoz.[3]

 
Hidas Antal sírja a budapesti Kerepesi temetőben (42/1)

Korábban ugyan szoros kapcsolatban állt Kassák Lajos avantgárd körével, eddigre már kizárólagosan a realizmus formanyelvét érezte magáénak. Ekkor jelent meg első verseskötete Bécsben, a KMP gondozásában Az ellenforradalom földjén címen. A várható letartóztatás elől menekülve Bécsen és Berlinen keresztül Moszkvába távozott. Itt feleségül vette Kun Béla leányát, Kun Ágnes műfordítót. A Sarló és Kalapács című almanach egyik főmunkatársa volt, de a bécsi Új Március, a kassai Munkás és a New York-i Új Előre című folyóiratokban is publikált. 19261936 között a Moszkvában alakult Magyar Forradalmi Írók és Művészek Szövetségének egyik vezetője, 19291935 között pedig a Forradalmi Írók Nemzetközi Tanácsának tagja volt. 1926-tól a magyar mellett oroszul is írt, versei szerzőségi jelölés nélkül kerültek haza Magyarországra, s mozgalmi dalokká váltak (Vörös Csepel, A harcban nem szabad megállni). 1938-ban a koncepciós perek során őt is elítélték, 1944-ben szabadult, de csak 1959-ben térhetett haza Magyarországra. Leánya, Éva a hazaérkezésük után, 1965-ben önkezével vetett véget életének.[4]

Hazatértét követően a magyar–orosz irodalmi kapcsolatok ápolására fordította idejét, s mindkét nyelvre fordított lírai költeményeket, versesköteteket, elbeszéléseket. Neki köszönhető, hogy teljes vagy válogatott Arany-, Petőfi-, Ady-, Móricz-, Radnóti- és Illyés-kiadások jelenhettek meg orosz nyelven. Már a Szovjetunióban, 1929-ben hozzáfogott az első világháborúról és az azt követő forradalmakról tervezett, egyben a magyar munkásmozgalom korai történetét is megörökítő regénytrilógiája első darabjának, a Ficzek úr című regénynek, amely először oroszul jelent meg 1936-ban (Господин Фицек). Mivel az eredeti kézirat elveszett, magyarul csak az orosz kiadás lefordításával 1966-ban adták ki, később, mint a trilógia másik két darabját (Márton és barátai, 1958; Más muzsika kell…, 1963).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  2. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  3. Szántó, Judit: Napló és visszaemlékezés. A Noran Kiadó József Attila születésének 100. évfordulójára megjelent kötete (magyar nyelven). litera. Az Irodalmi Portál. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
  4. Szántó, Judit: Napló és visszaemlékezés. A Noran Kiadó József Attila születésének 100. évfordulójára megjelent kötete (magyar nyelven). litera. Az Irodalmi Portál. (Hozzáférés: 2017. április 18.)

DíjaiSzerkesztés

Főbb műveiSzerkesztés

Verseskötetei

  • Az ellenforradalom földjén, Bécs, 1925.
  • Folyik a pör…, Moszkva, Centrizdat, 1930.
  • A gyarmatok kiáltanak, Moszkva, A Szovjetunióban Élő Külföldi Munkások Kiadóvállalata, 1933.
  • Работы и хлеба, Москва, Молодая гвардия, 1933.
  • Земля движется, Москва, Товарищество писателей, 1934.
  • Néném kertje, Budapest, Zrínyi, 1958.
  • Jázmin utca, Budapest, Szépirodalmi, 1960.
  • Megtalálnak, Budapest, Magvető, 1964.
  • Vágyódunk utánad, Budapest, Magvető, 1968.
  • Villanások és villongások, Budapest, Magvető, 1970.
  • Hold iramlott, nap sütött, Budapest, Szépirodalmi, 1972.
  • Egy erős topolya, Budapest, Magvető, 1974.
  • Cseresznyefák, Budapest, Szépirodalmi, 1978.
  • Mi lesz holnap?, Budapest, Szépirodalmi, 1979.
  • Nagy hegyeknek ormán, Budapest, Kozmosz Könyvek, 1979.
  • Esik a hó, Budapest, Szépirodalmi, 1981.
  • Visszatérek, Budapest, Szépirodalmi, 1983.

Regényei, elbeszélései

  • Márton és barátai, Budapest, Szépirodalmi, 1959.
  • Más muzsika kell…, Budapest, Szépirodalmi, 1963.
  • Ficzek úr, ford. Makai Imre, Budapest, Szépirodalmi, 1966.
  • A Városligettől a Csendesóceánig, Budapest, Szépirodalmi, 1968.

Visszaemlékezései

  • Világotjárt sorok, Budapest, Magvető, 1973.
  • Szólok az időhöz, Budapest, Magvető, 1979.

Fontosabb műfordításai

  • Шандор Петефи, Избранные стихи, Москва, Правда, 1946.
  • Szovjetirodalom: Válogatott novellák, regényrészletek, versek, Kijiv, Uzsgorod, Ucspedvid, 1950.
  • Szamuil Marsak, A kis egér, Budapest, Irodany., 1950.
  • Венгерские народные сказки, Москва, Гослитиздат, 1952.
  • Антология венгерской поезии, Москва, Гослитиздат, 1952.
  • A szovjet költészet antológiája, Budapest, Új Magyar, 1952.
  • Жигмонд Мориц, Рассказы, Москва, Гослитиздат, 1954.
  • Геза Гардони, Звезды Эгера, Москва, Детгиз, 1955.
  • Tengerektől – tengerekig: Műfordítások, Budapest, Szépirodalmi, 1960.
  • Янош Арань, Избранное, Москва, Гослитиздат, 1960.
  • Alekszandr Puskin válogatott költői művei, Budapest, Európa, 1964.
  • Felhők kiáltanak, Budapest, Magvető, 1976.

Felhasznált forrásSzerkesztés

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban 1000-től 2000-ig? Szerk. Gerencsér Ferenc. Budapest: Tárogató Könyvek. 2000. ISBN 9638607106
  • Simon István: A magyar irodalom. Budapest: Gondolat. 1979², 280–281. o.
  • Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 448. o. ISBN 963-9257-00-1  

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969.
  • Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968.
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989.
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Mindenki lexikona. [Szerk. Ákos Károly]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983.
  • Botka Ferenc: Távlatok és zsákutcák. Emigráció és irodalom. Moszkva: 1921-1932/34. Doktori disszertáció. (Bp. 1990)