Főmenü megnyitása

Kun Ágnes (Nagyenyed, 1915. január 21.Budapest, 1990. október 19.), születési neve: Kohn Ágnes, házassága révén Hidas Antalné, oroszul: Агнесса (Агнеш) Кун, magyar műfordító, szerkesztő, Kun Béla és Gál Irén lánya, Hidas Antal második felesége.

Kun Ágnes
BélaKunYFamilia1915.jpg
Született Kohn Ágnes
1915. január 21.[1]
Nagyenyed
Elhunyt 1990. október 19. (75 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Hidas Antal
SzüleiGál Irén
Kun Béla
Foglalkozása műfordító
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Kun Ágnes témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

 
Kun és Hidas sírja a budapesti Kerepesi temetőben (42/1)

A Magyarországi Tanácsköztársaság bukásának napján édesanyjával együtt a Kelenföldi pályaudvarra ment,[2] és a népbiztosok hozzátartozóit szállító vonattal Ausztriába került. Innen édesanyjával Olaszországba utaztak tovább. Ekkor született meg az öccse, a későbbi orvos, Kun Miklós (19201996) Bolognában.

Az 1920-as évek elején a Szovjetunióba mentek, ahol csatlakoztak a család fejéhez, Kun Bélához. Ágnes beiratkozott a moszkvai egyetemre, ahol történelmet, irodalmat, illetve filozófiát hallgatott, és megismerkedett az orosz irodalommal. A Szovjetunióban kötött házasságot Hidas Antallal.

Az 1940-es években kezdte meg komolyabb műfordítói tevékenységét, Anna Krasznova álnéven. Lefordította Gárdonyi Géza Egri csillagok című művét, de ezenkívül fordított még Petőfi, Móricz, Hidas és Karikás műveket is. Műfordítói munkájához tartozik az is, hogy több magyar költő (Fazekas Mihály, Vörösmarty Mihály, Arany János, Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós) művéből nyersfordítást készített, és felkért orosz költőket (Paszternak, Csukovszkij, Martinov, Szamojlov stb.) a versek orosz változatainak megírására. Nagyobb kihívást jelentett Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című műve, vagy Madách Imre Az ember tragédiája című drámája.

1959-ben visszatért Magyarországra, és a Kun Béla-centenárium egyik előkészítője volt. Később férjének egyes írásainak sajtó alá rendezésével foglalkozott.

IrodalomSzerkesztés

  • Máriássy Judit: A közvetítés alázata. Beszélgetés K. Á.-sel (Élet és Irod., 1970. 38. sz.);
  • Rita Korn: Kettős portré. K. Á. és Hidas Antal (Szovjet Irod., 1982. 8. sz.);
  • Zappe László: K. Á. 1915-1990 (Nagyvilg, 1991. 3. sz.).

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08904.htm, Kun Ágnes, 2017. október 9.
  2. Kun Béláné: Kun Béla. Emlékezések. Bp., 1969, 223. p.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Révai új lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.