Higurasi

rovarfaj
(Higurashi szócikkből átirányítva)

A higurasi (蜩, 茅蜩, ひぐらし; Hepburn: higurashi?) (Tanna japonensis) a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjén belül az énekeskabóca-félék (Cicadidae) családjába tartozó kabócafaj. Egész Kelet-Ázsiában megtalálható, bár Japánban a legelterjedtebb.

Higurasi
Tanna japonensis vagy higurasi
Tanna japonensis vagy higurasi
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Paraneoptera
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Kabócák (Auchenorrhyncha)
Alrendág: Cicadomorpha
Öregcsalád: Cicadoidea
Család: Énekeskabóca-félék (Cicadidae)[1]
Alcsalád: Cicadinae
Nemzetség: Cicadini
Alnemzetség: Leptopsaltriina
Nem: Tanna
Faj: T. japonensis
Tudományos név
Tanna japonensis
Distant, 1892
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Higurasi témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Higurasi témájú médiaállományokat és Higurasi témájú kategóriát.

Japán nevének kandzsis írásmódja az élőhelyéül szolgáló növény nevéből ered (Miscanthus). Japánban a higurasi név mellett használják a kanakana (カナカナ?) nevet is, amely azt általa keltett hangra utal.

Előfordulása szerkesztés

A T. japonensis változatai igen elterjedtek Hokkaidó sziget déli részén, változatos élőhelyeket benépesítve Kínában is megtalálhatók, de a Koreai-félszigeten nem élnek. Hokkaidó északi részétől Kjúsú szigetig a síkságoktól a hegyek lábáig, míg Kjúsú déli részén az alacsonyabb hegyvidéki régiókban is megélnek.[2]

Japánban a nedves, kontinentális klímájú élőhelyektől kezdve (Hokkaidó) délen a szubtrópikus Amami Ōshima-ig terjed (ahol a T. j. ishigakiana alfaj él). Kína egész területén megtalálhatók. Kedvelik a ciprus, cédrus és más keményfa-erdőket.

Megjelenése szerkesztés

 
A Epipomponia nawai parazita molylepke (Lepidoptera: Epipyropidae) hernyói egy nőstény Tanna japonensis potrohán

A kifejlett hím testhossza 28–38 mm, a nőstény 21–25 mm között van. A hímek potroha hosszabb és vastagabb, mint a nőstényeké. A hímek potrohában található üreg nagyobb, jobban fejlett, mint a nőstényeké, ezért hangjuk is erőteljesebb.[2]

A test vöröses-barna színű, a szem körül és a tor zöldes. A hegyekben lakó példányok általában sötétebb színűek.[2]

Hang szerkesztés

A T. japonensis hívását ősszel, néha már nyár végén is hallatja. Előhelyükön szeptembertől október közepéig hallhatók.[2]

A hímek egyedi, melankólikus hangzású "KIKIKIKIKI", "KEKEKEKEKE" és "KANNAT KANAKANA ..." hangot hallatnak napkelte előtt, esetenként napnyugta után, gyakran már alkonyatkor is, vagy felhős időjárás esetén.[2] Énekük a levegő hőmérsékletével változik.[3]

Japánban a kabócák énekét általában a melankólikus hangulattal köti össze, mind az irodalomban, mind a televíziózásban.[2]

A T. japonensis éneke

Higashitakane Shinrin-koen (erdei park), Kanagawa tartomány, Japán, 2006. augusztus 1.

Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.

Életmódja szerkesztés

A parazita molylepke Epipomponia nawai a higurasi kabócákat használja peterakásra. A kikelő hernyók a gazdaállat potrohán csüngve élősködnek.[2]

 
Az Epipomponia nawai élősködő molylepke lárvája (a képen kb. 0,6 mm hosszú) egy nőstény Tanna japonensis szárnya tövénél

Megjegyzés szerkesztés

A Higurasi no naku koro ni (ひぐらしのなく頃に?) című 2006-os animesorozat[4] használta a kabócák nevét, illetve a sorozat egyes epizódjaiban a kabócák énekét, mint zenei aláfestést.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tanna japonensis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Dr. MAROSÁN MIKLÓS – BAKCSA FLÓRIÁN: ZOOTAXONÓMIAI GYAKORLATOK. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM, MEZOGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR, KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET, ÁLLATTANI TANSZÉK. [2009. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 10.)
  2. a b c d e f g Itō, ShūShirō Hokuryūkan (1997), 学生版 日本昆虫図鑑 (Students Encyclopedia of Insects, Japanese Version), Tokió: Kita Takashi Hall, ISBN 4-8326-0040-0
    Nakao, Shunichi (1990), セミの自然誌 - 鳴き声に聞く種分化のドラマ, Chuokoron New Company, ISBN 4-12-100979-7
    Miyatake, Tanomoto & Kanou, Yasutsugu (1992), 検索入門 セミ・バッタ, ISBN 978-4586310388
  3. Sakis Drosopoulos and Michael F. Claridge (2006), Insect sounds and communication: physiology, behaviour, ecology, and evolution, CRC Press, pp. 532, ISBN 0849320607, <https://books.google.com/?id=eqL4mAhm0-cC&pg=PA113&dq=Tanna+japonensis> page 113
  4. http://www.aoianime.hu/?anime=348 Higurashi no naku koro ni (TV, 2006), fordítása: "Amikor szól a kabóca".