Honismereti Szövetség

Honismereti Szövetség (1990) magyar civil szervezet. Székhelye Budapesten található. A Honismereti Szövetség független, művelődési közhasznú szervezet, amelynek alapcélja a honismereti mozgalomban működő egyesületek, szakkörök, bizottságok, művészeti együttesek, egyének önkéntes társuláson alapuló összefogása, szervezeti feladatainak, akcióinak összehangolása és szakmai támogatása. 21 tagszervezettel működik Magyarország területén.

Honismereti Szövetség
Alapítva 1990
Típus civil szervezet
Székhely Budapest
Nyelvek magyar

A Honismereti Szövetség weboldala

CéljaiSzerkesztés

A honismereti mozgalom olyan közösségi célú, önkéntes és öntevékeny társuláson alapuló kulturális tevékenység, amely a szülőföld, a lakó- és munkahely, a szűkebb és tágabb haza történetének, természeti és gazdasági értékeinek, népéletének, kulturális hagyományainak megismerését, megismertetését, tiszteletét és gyarapítását szolgálja. A mozgalom csarnoka három pillérre épül, kibontakozásától kezdve hármas funkciót tölt be:

  • A tudománysegítés, ami a honismereti munkában való részvétel értelmét jelenti. Ennek eredménye pedig az értelmiségi – a nem föltétlenül diplomás, de szolgálatot teljesítő értelmiségi – ember legnagyobb, legteljesebb örömét nyújthatja.
  • A nemzeti identitást erősítő szerep, ami különösen a kisebbségben élő közösségek számára fontos, de hát tudjuk, hogy valamilyen módon és valahol mindnyájan kisebbségben vagyunk, s ez a balsors sújtotta nemzet az elmúlt több mint fél évszázad során saját hazájában is többször kisebbségbe szorult. Reméljük, ki tudja használni, amikor maradék országunkban időről-időre ismét többségben lehet.
  • Megteremti az emberi életnek értelmet adó, hasznos és örömmel végzett munkálkodás lehetőségét. Ez különösen azoknál az embertársainknál fontos, akiknek kenyérkereső munkájuk során nem adatik meg a jó szívvel végzett, értelmes munka öröme, továbbá akiknek enélkül öregségükre kiüresedne az életük.

A Szövetség a honismereti mozgalom egyéni és közösségi résztvevőinek összefogásával, a szakmai alapok erősítésével

  • vállalja a nemzeti tudat ébrentartását, a hagyománykincs ápolását;
  • segíti az értékmentő és őrző kezdeményezéseket, a kulturális örökség megóvását;
  • támogatja az etnikai csoportok és nemzeti kisebbségek azonosságát őrző sajátságok tudatosítását és fenntartását;
  • elősegíti a határon túli magyarság történeti, néprajzi, művelődéstörténeti értékeinek felkutatását, gyarapítását, szakmai-módszertani segítséget nyújt a helyi honismereti kezdeményezésekhez.

ElőzményekSzerkesztés

A honismereti mozgalom előzményei a magyar történelem kiemelkedő korszakaiban, legjobbjaink törekvéseiben gyökereznek. A felvilágosodás idején, majd a reformkorban, továbbá a kiegyezést követően született országleírások: Bél Mátyás, Fényes Elek, Pesty Frigyes, Orbán Balázs, Borovszky Samu és mások munkái tekinthetők a szervezett honismereti mozgalom előképének. Közös ezekben a törekvésekben, hogy a hon jobb, teljesebb megismerését szolgálták, de nem öncélúan, hanem az ország megreformálása, gazdaságának jobbítása, népének boldogulása érdekében.

A honismereti mozgalom előzményének számíthatjuk a hazai (regős-) cserkészmozgalmat is, amely a trianoni trauma közepette a nemzeti öntudat újjáéledésének egyik oszlopa lett, majd a második világháború után kibontakozó önkéntes néprajzgyűjtő mozgalmat, Morvay Péter vezetésével.

Története (1945-1990)Szerkesztés

A Hazafias Népfront Országos Elnöksége a Honismereti Bizottság létrehozásával, munkaterve jóváhagyásával, lehetőséget teremtett a mozgalom országossá tételére. 1968-ban a Hazafias Népfront IV. Kongresszusának állásfoglalására alapozva, az Országos Elnökség a Honismereti Bizottság feladatát az alábbiakban határozta meg: - eszmeileg formálja és erősítse a nemzeti tudatot; - ápolja az egészséges lokálpatriotizmust; - segítse elő hazánk, népünk, történelmi múltunk hagyományait, - anyagi és szellemi értékeink jobb megismerését, megbecsülését; - mindezeken keresztül tevő, cselekvő hazafiságra buzdítson.

1972-től Honismeret címmel folyóiratot adott ki.

A honismereti mozgalom a városok, községek jó részében és a fővárosban is gyökeret eresztett. A helyi közélet jelentős tényezőjévé vált, fontos szerepet töltött be a lakó- és munkahely, a szülőföld, hazánk megismerésében. A közgondolkodás alakításában, a helyi közművelődésben, továbbá a történelmi, kulturális értékek megőrzésében.

A Hazafias Népfront megszűnésével 1990-től önállóan működött, civil szervezeti formában maradt a Kárpát-medence legnagyobb honismereti-helytörténeti mozgalmának képviselője. A Fővárosi Bíróság 1990. június 4-én jegyezte be önálló szervezetként. Első elnöke Kanyar József, titkára Bartha Éva lett.

Programjai, eseményeiSzerkesztés

  • Országos Honismereti Akadémia
  • Országos Hon- és Népismeret Konferencia
  • Országos Határ Menti és Határon Átívelő Konferencia
  • Országos Kiadványszerkesztő Konferencia
  • Országos Ifjúsági Honismereti Akadémia
  • Iskola és Honismeret Konferencia

Elnökök (1990-)Szerkesztés

TagszervezeteiSzerkesztés

  • Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület
  • Balassagyarmati Honismereti Kör
  • Baranya Honismereti Egyesület
  • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület
  • Budapesti Honismereti Társaság
  • Csongrád Megyei Honismereti Egyesület
  • Fejér Megyei Honismereti Egyesület
  • Szülőföldünk Honismereti Egyesület
  • Hajdú-Bihar Megyei és Debreceni Honismereti Egyesület
  • Heves Megyei Honismereti Egyesület
  • Jászjákóhalmi Honismereti Egyesület
  • Péczeli József Komárom - Esztergom Megyei Honismereti Egyesület
  • Érdy János Honismereti Egyesület
  • Somogy Megyei Honismereti Egyesület
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület
  • Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület
  • Vas Megyei Honismereti Egyesület
  • Veszprém Megyei Honismereti Egyesület

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. | Honismeret (magyar nyelven). Honismereti Szövetség. (Hozzáférés: 2018. december 25.)