Horhát

község Szlovákiában

Horhát (szlovákul: Hrochoť) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

Horhát (Hrochoť)
601-47-0 9877 Hrochoť-kostol.jpg
Horhát címere
Horhát címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rang község
Első írásos említés 1424
Polgármester Marián Mazúch
Irányítószám 976 37
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BB
Népesség
Teljes népesség1452 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság622 m
Terület34,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Horhát (Szlovákia)
Horhát
Horhát
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 20″, k. h. 19° 18′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 20″, k. h. 19° 18′ 44″
Horhát weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Horhát témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Besztercebányától 18 km-re délkeletre fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A község területe ősidők óta lakott, a határában emelkedő Chochulka nevű dombon vaskori település maradványait találták meg.

A település a 15. század elején keletkezett. 1424-ben „Horhagh” alakban említik először. 1479-ben királyi kiváltságokat kapott. Ebben az évben „Chrocot” néven írják, majd 1507-ben „Rochod”, 1519-ben „Hrohok”, 1521-ben „Hrochott”, 1527-ben „Rovhota” alakban szerepel az írott forrásokban. A 16. és 19. század között Zólyom várának tartozéka volt. Lakói állattartással, erdei munkákkal, mezőgazdasággal, fuvarozással, fazsindely készítéssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HROCHOTZ. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zólyomhoz 1 2/4 mértföldnyire, Ocsovának filiája, legelője elég, fája tűzre, és épűletre van, de határja sovány, hegyes, köves, és hideg.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrochot, tót falu, Zólyom vmegyében, erdős hegyek közt, Pojniktól délre 1 mfld: 43 kath., 781 evang. lak., kik robotot nem szolgáltak, hanem e helyett más szolgálatra, mint p. o. levélhordásra használtattak. Ezek egyszersmind híres lövészek. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Nagy-Szalatna.[3]

A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.

Öt tantermes általános iskoláját az 1980-as években építették.

NépességeSzerkesztés

1880-ban 983-an lakták, ebből 938 szlovák és 1 magyar anyanyelvű.

1890-ben 1051 lakosából 1009 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1177 lakosából 1123 szlovák és 11 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1273-an lakták, ebből 1189 szlovák és 17 magyar anyanyelvű.

1921-ben 1275 lakosa mind csehszlovák volt.

1930-ban 1385 lakosából 1384 csehszlovák volt.

1991-ben 1355-en lakták: 1328 szlovák és 1 magyar.

2001-ben 1374 lakosából 1358 szlovák volt.

2011-ben 1499-en lakták: 1404 szlovák és 2 magyar.

2021-ben 1452 lakosából 4 (+2) magyar, 1312 (+2) szlovák, 7 (+16) cigány, 5 egyéb és 124 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyekSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

  • Barokk evangélikus temploma 1830-ban épült.
  • A község gazdag népi hagyományokkal, népviselettel, népzenével rendelkezik.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés