Főmenü megnyitása

Hrvace falu és község Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Hrvace
Cetina dam.JPG
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségHrvace
Jogállás falu
Polgármester Dinko Bošnjak (HDZ)
Irányítószám 21233
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség1566 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság341 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hrvace (Horvátország)
Hrvace
Hrvace
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 45′ 20″, k. h. 16° 37′ 15″Koordináták: é. sz. 43° 45′ 20″, k. h. 16° 37′ 15″
Hrvace weboldala

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Splittől légvonalban 31, közúton 41 km-re északkeletre, Sinjtől 7 km-re északra, a Hrvacei mező szélén, egy erdős dombocska lábánál, a Sinjből Kninbe menő út mellett fekszik.

A község településeiSzerkesztés

A községhez Dabar, Donji Bitelić, Gornji Bitelić, Laktac, Maljkovo, Potravlje, Rumin, Satrić, Vučipolje és Zasiok települések tartoznak.

TörténeteSzerkesztés

A helyi hagyomány szerint a település neve a horvát népnévből származik. Eszerint a 7. században a Cetina két partján két nép telepedett le. A nyugati parton a mai Hrvace helyén a horvátok, míg átellenben, a folyó keleti partján a mai Obrovac helyén az avarok. Ezt alátámasztani látszik, hogy amíg a folyó nyugati partján csupa horvát eredetű földrajzi név található, addig a keleti parton jobbára idegen eredetű helynevek vannak.[2] A régészeti leletek mindazonáltal arról tanúskodnak, hogy ebben a szép, zöldellő, patakokkal öntözött völgyben már évezredekkel a horvátok érkezése előtt is éltek emberek.[2] A középkorban az itteni lakosság a közeli Sinj uraitól, a Šubićoktól, a Nelipićektől, a Frangepánoktól, a Tallóciaktól és a Špirančićektől függött. Ők az először 1341-ben még „Fsini”, vagy „Frini” alakban említett[2] Sinj várából, valamint a településtől északnyugatra fekvő, 1372-ben említett kisebb, Travnik (Potravlje) várából igazgatták ezt a Svilaja- és a Dinári-hegység által határolt, termékeny mezők alkotta vidéket, mely egészen Triljig húzódott. Hívei évszázadokig a sinji székhelyű cetinai plébániához tartoztak.

A török először 1513-ban foglalta el Hrvace területét, de a terület sorsát Klissza várának 1537-es eleste pecsételte meg végképpen. Sinj vidékén ezután nagyarányú lakosságcsere ment végbe. Az őslakosság nagyrészt a tenger irányába menekült és a megüresedett településekre előbb az új helyzethez jobban alkalmazkodó vlach pásztornépek, akik a 16. század végére és a 17. század elejére már hithű muzulmánokká lettek. A török közigazgatásban Hrvace és Sinj környéke a Klisszai szandzsák része lett, de az igazságszolgáltatás 1580-ig még a skradini kádi kezében volt.[2] A lakosság főként állattartásból élt, de Hrvace jelentőségét mutatja az a tény, hogy lakossága némileg még meg is haladta a közeli Sinj lakosságát. A településen dzsámi, iszlám iskola és bolt is működött, egykori török temetőjéről pedig a feliratos török sírkövek tanúskodnak. A velencei seregek 1686-ban foglalták vissza Sinj várát és vele együtt a mai Hrvace vidékét. Ezt követően újabb jelentős lakosságcsere ment végbe. A muszlim lakosság Livno irányába menekült, helyükre pedig a velencei hatóságok irányításával és rámai ferences szerzetesek vezetésével Boszniából és Hercegovinából keresztény lakosság érkezett. A velencei-török háború után kialakult új hatalmi viszonyokat 1699-ben a karlócai béke szentesítette. A 18. század folyamán a lakosság éhínségnek és járványoknak is ki volt téve. A legnagyobb pestisjárvány 1786-ban pusztított.[2] A század második felében itt épült meg Dalmácia első ipari üzeme a peručai vasöntöde. Az itt gyártott vas is kiváló minőségű volt, de a vállalkozás sajnos a 19. század elején tönkrement és az ipar többé nem játszott jelentős szerepet a térség gazdaságában. Hrvace plébániája 1757-ben lett önálló, hívei addig a sinji plébániához tartoztak.[3]

1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1857-ben 1286, 1910-ben 1926 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. A község termőföldjei jelentősen csökkentek az 1950-ben a Peruča-tó miatti elárasztás miatt. A lakosság egy része megélhetését veszítve és az egzisztencia megteremtése érdekében nagyobb városokba vándorolt ki. A község területe 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. A délszláv háború során nagyobb részét szerb erők foglalták el, mely 1995 augusztusában a „Vihar” hadművelet során szabadult fel. A háború során lerombolt házakat (köztük a plébániatemplomot, az iskolát és számos lakóházat) újjáépítették. Az iskolában a tanítás csak 1996-ban indulhatott meg újra.[3] Hrvace lakossága 2011-ben 1566 fő volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

LakosságSzerkesztés

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.286 1.466 1.460 1.714 1.752 1.926 2.137 1.913 1.914 2.122 2.003 1.916 2.117 1.856 1.637 1.566

NevezetességeiSzerkesztés

  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1871-ben épült a régi, 1686-ban épített templom helyén. A régi templomból csak az apszis maradt meg, mely a mai temető területén található és temetőkápolnaként működik. A plébániatemplom egyedülálló, ötszögű épület apszissal. Homlokzatán a harangtoronyban két harang, rajta pedig toronyóra található. Az apszisban álló márványoltár 1910-ben készült gazdag, neobarokk díszítéssel. Mögötte van elhelyezve a sekrestye. A hajó jobb oldalán a kőből épített Fájdalmas Szűzanya oltár áll, melyet a nép Hrvacei Miasszonyunknak (Hrvatačka Gospa) nevez. Az oltáron egy nagyon szép, „Madonna del digito” típusú Szűzanya kép áll. A bal oldalon áll a Mindenszentek oltár Francesco Maggiotto értékes oltárképével. A hajóban még két kisebb oltár is áll, Szent Antalnak és Szent Józsefnek szentelve, valamint egy Lourdes-i barlang is található. A szentély oldalán egy Jézus Szíve-szobor található. A templomnak egy értékes ezüst 18. századi velencei körmeneti keresztje van. Az épületet többször is javították, 1989-ben pedig teljesen felújították. A délszláv háború idején 1991. szeptember 16. és 22. között összesen 25 rakétatalálat érte és súlyosan megrongálódott. 1996-ban teljesen újjáépítették, környezetét újrarendezték. 2000-ben fűtést szereltek bele, majd 2005-ben nyolc festett üvegablakot és új keresztutat kapott. A templom mellett temető található 1999-ben épített halottasházzal. [3]
  • A régi Mindenszentek plébániatemplom a mai temető területén állt. 1686-ban építették, de 1715-ben a Sinj elleni török támadás során megrongálódott. Később újjáépítették. Ez a templom egy ószláv templom alapjaira épült, melynek kőtöredékeit először a sinji ferences kolostor gyűjteményében őrizték, ma a spliti régészeti múzeumban találhatók. A templomot a mai templom építésekor bontották le, csak az apszis maradt meg belőle. Ma temetőkápolnaként szolgál.[3]
  • A Bošnjakova glavica régi sírköveit 1849-ben a Cetina hídjának építéséhez használták fel.
  • Krinj nevű településrészén ókeresztény templom és temető maradványai találhatók.

GazdaságSzerkesztés

A fejlett helyi feldolgozóipar mellett a településen egy kőbánya működik és itt van néhány magán építőipari cég székhelye is. A lakosság többsége azonban mezőgazdasággal és saját szükségletre történő állattartással foglalkozik.

OktatásSzerkesztés

A település alapiskolája az OŠ Dinka Šimunovića. Névadója Dinko Šimunović a híres író, aki tanárként is dolgozott ezen a vidéken és néhány könyvét az itteni emberek és a természet inspirálta.

KultúraSzerkesztés

  • A település művészeti és kulturális egyesülete a KUD Peruća, mely ápolja a helyi hagyományokat és Horvátországon kívül külföldön is képviseli a helyi kultúrát.
  • A plébániatemplomban mintegy negyven tagú énekkar működik, amely minden vasárnap és ünnepnap gazdagítja a liturgiát.

SportSzerkesztés

  • NK Hrvace labdarúgóklub, a horvát 3. ligában szerepel
  • Vreba lovasklub
  • Mnk Hrvace a sinji kispályás labdarúgó bajnokságban szerepel

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés