Huelva (tartomány)
Huelva tartomány (helyes kiejtése: ˈwelβa) a névadó nagyvárosi székhellyel Andalúzia legnyugatibb tartománya. Portugália felől az Ibériai-félsziget leghosszabb folyója a Guadiana (jelentése: Kacsás folyó, portugálul Odiana), kelet felől a Guadiamar és Sevilla tartomány, délről a Costa de la Luz és az Atlanti-óceán, Spanyolország északi és középső része felé pedig Extremadura határolja.
Huelva tartomány | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Spanyolország | ||
Autonóm közösség | Andalúzia | ||
Rang | Spanyolország közigazgatási beosztása | ||
Székhely | Huelva | ||
Irányítószám | 21 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 525 835 fő (2021)[1] | ||
Népsűrűség | 51,36 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10 148 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 37° 40′, ny. h. 7° 00′37.666667°N 7.000000°WKoordináták: é. sz. 37° 40′, ny. h. 7° 00′37.666667°N 7.000000°W | |||
Huelva tartomány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Huelva tartomány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Területe 10 128 km², több mint 520 000 (2012) lakosának bő 30%-a névadó székhelyen lakik, mely a Costa de la Luz középpontjánál, a Tinto és Odiel folyóknál van.
Földrajz
szerkesztésHuelva tartomány part-menti része síkvidék, nagy folyója, nyugatról a Guadiana mögül azonban az Ibériai-középhegység Dél-Portugál Zónája nyúlik át területére és veszi körbe El Picótól kezdve észak-északkelet felől (ez a földrajzi tartomány a Pulo do Lobo zuhatagról kapta a nevét).
A Tinto és Odiel összefolyásánál lévő torkolat páratlanul biztonságos és jó fekvéséről tanúskodik Kolumbusz emlékhelye, melytől keletre a Guadiamar folyóig tart az UNESCO világörökség Doñana Nemzeti Park, Európa egyik legfontosabb természeti rezervátuma.
Történet
szerkesztésA Gibraltári-szoros közelében lévő, röghegyi barlangokkal, folyókkal sűrűn ellátott tartomány ideális hely volt már az utolsó eljegesedési maximum előtt is az embernek, bár eddig főleg, mint az Ibériai-félsziget nagy részében az epi-gravetti korszak leletei kerültek elő. Az Odiel és Tinto közötti ősi közlekedőút minden településén láthatók azonban a megalitikus temetkezési helyek (dolmenek) és más epi-gravetti leletek, ez egészen a Tartesszosz-kultúráig végigkövethető. A föníciaiak Baal erődjének hívták a székhelyet, innen alakult ki a melléknévként mai napig használt Onuba és Osonuba (ma a portugál Faro (am. világítótorony) név is. Ezen a néven Huelva város és Niebla a mór időkben is megőrizte jelentőségét.
Amerika felfedezése után azonnal bekövetkezett az arany és más fémek hatalmas importja a Cádizi-öbölbe, ám leáldozott a gyarmati időknek és miután Spanyolország kiesett a világ legfejlettebb gazdaságai köréből, ismét el kellett indulnia a belföldi iparosodás útján. A Riotinto és más cégekben megnyilvánuló angol befektetők alapvető részévé váltak a területnek. A spanyol polgárháborút követő több évtizedes diktatúra nem segítette a gazdaság versenyképes fejlődését, ezt is érinti az 1956-ban Nobel-díjat nyert Juan Ramón Jiménez költészete.
A gazdaság modernizálása például a vegyiparban vagy a mezőgazdaságban csak az 1960-as évek végén tudott lassan-lassan megindulni. A diktatúra után évtizedben lassan-lassan megindult Spanyolország európai integrációja és ez jót tett a külkereskedelemnek. A vízi forgalom mellett fontos, hogy a régiók közötti utak is folyamatosan fejlődnek például a Lisszabon-Sevilla-Mérida háromszögben új híd épült a Chanza folyón, és Zalamea la Real felől is pótlásra kerül az a gyorsforgalmi út, ami végső soron közvetlenebbül az E90-re köti a tartományt.
Az elmúlt években a Costa de la Luz és az olcsó repülés népszerűsége (Sevilla, Faro) megnőtt, így főleg a székhely és a Guadiana között az olyan helyeken, mint Isla Cristina, vagy Ayamonte növekedésnek indult az idegenforgalom.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Población por provincias, edad (grupos quinquenales), Españoles/Extranjeros, Sexo y Año. National Statistics Institute
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Província de Huelva című katalán Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.