Főmenü megnyitása

Hunfalva (szlovákul: Huncovce, németül: Hunsdorf, latinul Villa Canis) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.

Hunfalva (Huncovce)
Huncovce 3 SR1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rang község
Első írásos említés 1257
Polgármester Jozef Majerčák
Irányítószám 059 92
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám KK
Népesség
Teljes népesség3169 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség221 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság641 m
Terület13,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hunfalva (Szlovákia)
Hunfalva
Hunfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 52″, k. h. 20° 22′ 36″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 52″, k. h. 20° 22′ 36″
Hunfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hunfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Késmárktól 5 km-re délnyugatra, a Poprád jobb partján fekszik, a 67-es út mentén.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét onnan kapta, hogy a hagyomány szerint itt győzték le a hunok 441-ben a Marcinus és Tetricus vezette római sereget. Egy időben villa Canis (1308), vagyis Kutyafalva is volt a neve, ami arra utal hogy lakói királyi vadászkutya tenyésztők voltak, lehet hogy neve is inkább a német hundsdorf (= kutyafalva) elnevezésből való

TörténeteSzerkesztés

Területe ősidők óta lakott, határában a laténi és a puhói kultúra településének maradványait találták meg. A hagyomány szerint itt győzték le a hunok 441-ben Marcinus és Tetricus római seregét. A falut szászok alapították a 12. században. 1257-ben "Supch" néven említik először, de 1336-ban már "Hunsdorf" néven szerepel. Az idők folyamán többször is változott a neve. 1268-ban "villa Poloni", 1298-ban "Zopczfolua", 1308-ban "villa Canis", 1345-ben "Sepchfalua", 1346-ban "Chepanfalua", 1383-ban "Stekchfalua", 1471-ben "Stepkfalva" néven szerepel az írott forrásokban. Román-gótikus Szent Kereszt templomát 1225-ben a keresztesek építették. A Berzeviczy és az Okolicsányi családok birtoka volt. A 18. század végétől rabbiképző iskola működött itt. 1787-ben 129 házában 1661 lakos élt. 1828-ban már 300 háza volt 2148 lakossal. A 19. század elején jelentős volt zsidó lakossága. Lakói mezőgazdasággal, tutajozással, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak. 1945-ig szeszfőzdéje is működött.

"HUNSZDORF. Hunnis villa, vel Villa Canis. Német helység Szepes Várm. földes Urai több Urak, ’s Okolitsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kézsmárkhoz 3/4 mértföldnyire, ’s az Uraságnak Kastéllyával szépíttetik. Nevezetesíti e’ helyet a’ Hunnusoknak, és Romaiaknak 441dik esztendőbéli kemény viadallyok, és véres ütközettyek. Határja, homokos, köves, és forrásos, nagy része szánto földgyeinek mivel meszsze vannak, ritkán trágyáztatnak, ’s többnyire tavaszi veteményt termenek; piatzozása Kézsmárkon hasznos, legelője, ’s fája is elegendő."[2]

Hunsdorf, (Hunisvilla), nagy német falu, Szepes vármegyében, a Poprád jobb partján, ut. p. Késmárkhoz délre 1/2 órányira: 546 kath., 674 evang., 928 zsidó lak. Kath. és evang. parochia. Synagóga. Lakosai földmivelésből, lentermesztésből, gyolcs-csinálásból, kereskedésből élősködnek. F. u. Okolicsányi, Teőke, Szepesházy, Szirmay, Matyasovszky. A helység régiségét mutatja egy torony, melly kúpalakban meredeken és csúcsokon van felépitve, s hegyiben kereszt helyett vastyukot láthatni. Mi összeköttetése volt hajdan a hunsdorfi tyuknak a lomniczi kakassal, meghatározni nem lehet. Hunsdorf nevét vette a hunusoktól, kik itt 441-ben a romaiakkal megütköztek, s Macrin és Tetricus romai hadvezérek el is estek. Ennélfogva a parasztok gyakran ásnak a szántóföldeken olly fegyvereket, millyenekkel a hunok éltek. Nem régen pedig egy pincze ásása alkalmával egész ember-csontvázakat, romai pénzeket, hamvedreket, s azokban könyüvegeket épségben találtak.[3]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott. Egykori népes zsidó közösségéből mára csak a zsinagóga maradt fenn. A háború után német lakosságát erőszakkal kitelepítették, helyükre a környező falvakból szlovákok költöztek.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 1265, többségben német lakosa volt, jelentős magyar és szlovák kisebbséggel.

2001-ben 2272 lakosából 1822 szlovák és 433 cigány volt.

2011-ben 2926 lakosából 2343 szlovák és 137 cigány volt.

NevezetességeiSzerkesztés

Neves személyekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  • Huncovce v zrkadle casu.

További információkSzerkesztés