Ispáca

település Szlovákiában, a Nagyszombati járásban

Ispáca (1899-ig Spácza, szlovákul Špačince) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Ispáca (Špačince)
A Kisboldogasszony templom
A Kisboldogasszony templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásNagyszombati
Rang község
Első írásos említés 1275
Polgármester Július Zemko
Irányítószám 919 51
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám TT
Népesség
Teljes népesség2851 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség104 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság158 m
Terület22,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ispáca (Szlovákia)
Ispáca
Ispáca
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 26′ 23″, k. h. 17° 36′ 32″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 23″, k. h. 17° 36′ 32″
Ispáca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ispáca témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Nagyszombattól 7 km-re északra fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint a mai kálvária környékén már az i. e. 8. századtól fogva emberi település állt, mely körülbelül az i. e. 5. századig állt fenn.

A község területén fekvő birtok Könyves Kálmán király 1111-ben kiadott oklevele szerint a zobori apátsághoz tartozott. A mai települést 1275-ben "Spacha" néven említik először, amikor III. András király a birtokot Gueth ispánnak adta, aki ezt követően felvette a Spáczay előnevet. A Spáczay család egészen 1751-ig maradt a község földesura. Később a Dobsa, Kéméndy, Czer és más családoké volt. A 18. század második felében a Brunswick család alsókorompai uradalmához tartozott. 1861-ben a falu birtokosa a Révay család volt. A község temploma 1312-ben már állt, ebből a templomból mára csak a szentély maradt fenn; ma kápolnaként szolgál. A település 1699-ben mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott. 1720-ban 22 adózó portája volt. 1828-ban 147 házában 1039 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "SPACZA. Tót Mezőváros Pozsony Várm. lakosai katolikusok, fekszik Nagyszombathoz mintegy mértföldnyire; határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék."[2]

Fényes Elek szerint "Spácza, tót m. v., Poson most Nyitra vmegyében, N. Szombathoz északra 1 órányira: 962 kath., 7 evang., 81 zsidó lak., kath. paroch. templommal, több közbirtokos urak lakházaival. Szántóföldjei szép rozsot teremnek; rétjei bőven vannak, s kétszer kaszálhatók; bort is termeszt. F. u. többen."[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1880-ban 1211 lakosából 17 magyar és 1064 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1741 lakosából 122 magyar és 1572 szlovák anyanyelvű volt.

2001-ben 2026 lakosából 1 magyar és 2009 szlovák volt.

2011-ben 2295 lakosából 5 magyar és 2140 szlovák.

Neves személyekSzerkesztés

  • Itt született 1580 körül Zongor Zsigmond nyitrai és esztergomi kanonok, ludányi apát, a fellebbezési törvényszék bírája, 1644-től csanádi püspök, 1648-tól nagyváradi püspök, 1655-től haláláig váci püspök.
  • Itt született 1849-ben Feld Zsigmond színész, színházigazgató
  • Itt született 1849-ben Wertner Mór magyar történész, genealógus, orvos.
  • Itt született 1870-ben Szlezák László harangöntő mester.
  • Itt hunyt el 1896-ban Sullay Rezső római katolikus plébános.
  • Itt szolgált Farkas Antal (1787-1872) katolikus pap.

NevezetességeiSzerkesztés

SportSzerkesztés

  • TJ Družstevník Špačince

KultúraSzerkesztés

  • A községnek saját népi együttese van (Špačinčanka);
  • Countryfesztiválokat rendeznek.

GazdaságSzerkesztés

  • Biogal
  • Jaf Holz

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  • Pichlerová, M. 1963: Špačince v praveku a v ranej dobe dejinnej. Zbor. SNM LVII - História 3, 104-125.