Főmenü megnyitása

Jászkun kerület

(Jászkun Kerület szócikkből átirányítva)
Jászkun kerület
Adatok (1870 körül)
Székhely: Jászberény
Népesség: 215 526 (1870)
Népsűrűség: 46 fő/km²
Terület: 4727 km²

A Jászkun kerület 1279-ben alakult ki, a területére betelepített jászok és kunok önálló közigazgatási egységeként. Kiváltságuk értelmében közvetlenül a király alá tartoztak, főispánjuk és bírájuk pedig a nádor. 1514-ben az adómentességük megszűnt a Dózsa-féle felkelés támogatása miatt, majd 1655-ben ismét visszakapták. 1791-től követküldési jogot kapott az Országgyűlésbe. A Jászkun kerület végleg az 1876-os megyerendezéssel szűnt meg.

Tartalomjegyzék

A székekSzerkesztés

A kun székek a magyarországi kunok autonóm, a királyi vármegyerendszertől független közigazgatási egységei voltak. A szék a szászok és székelyek székeihez hasonlóan bírói széket jelent. A székek élén a kapitányok álltak. A rendszer nyilvánvalóan a régebbi kun nemzetségek alapján jött létre, a nemzetségfők válhattak a székek kapitányaivá, de erre csak egy szék, a Halas-szék esetén van megnyugtató forrásadat. A székekről először a 15. században hallunk, de valószínűleg a 14. században alakulhattak ki. Összesen hat székről van tudomásunk:[1]

  • Halas-szék – a Kiskunság területén Halas mezőváros (Kiskunhalas) központtal alakult ki a Csertán nemzetség területén, de több nemzetség jelenléte is kimutatható. A nemzetség fejének, Köncsög ispánnak 1366-ban Halason volt a szállása. 1418-ban még a nemzetség nevével jelzik a széket (de sede Chortyan), de 1451-től ugyanitt a Halas-széket találjuk.[1]
  • Szentelt-szék – 1424-ből van rá adat, Csanád-megyében a Kór nemzetség területén alakult ki.[1]
  • Kolbáz-szék – 1440-től vannak rá adatok, a Nagykunságban Kolbázszállás központtal valószínűleg az Olás nemzetség szállásterületét foglalta magában, de több nemzetség jelenléte is kimutatható.[1]
  • Kecskemét-szék – nemzetségi eredete bizonytalan, 1465-ben a kiskunsági Kecskemét mint a királynéi kunok bírói székének központja szerepel.[1]
  • Kara-szék – nemzetségi eredete bizonytalan, központja a kiskunsági Karaszállás. 1469-ben Mizse-szék néven szerepel, feltehetően a szálláskapitány Misse család birtokain alakult ki a szék.[1]
  • Hantos-szék – nemzetségi eredete ismeretlen, Fejér megye dunántúli részén volt, valószínűleg egyetlen kun birtokos család birtokában a 14. században.[1]

A török korban két szék, a Hantos-szék és a Szentelt-szék eltűnt az elnéptelenedés és az elvándorlás miatt.[1] A hat majd négy kun székhez társult az egyetlen jász szék:[2]

A jászkun székek összessége felelt meg egy vármegyének, élén a nádorral, majd később a jászkun főkapitánnyal. A székek a szolgabírói járások megfelelői voltak. A székeken belül a kunok ágakba tömörültek, ezek egy szálláson telepedtek le, ami a falu megfelelője volt.[2]

A jászkun redemptioSzerkesztés

 
Mária Terézia 1745. május 6-án kelt diplomája

A török háborúk alatt sok kun elvándorolt, például hajdúk lettek. Régi területükre a török kiűzése után más népcsoportok is költöztek, mindez elősegítette a kunok beolvadását. Az utolsó kun nyelvű szövegek a reformáció idejéből ismertek. A Habsburg uralkodók a népesség megváltozása miatt érvénytelennek tekintették a kiváltságokat és 1702-ben I. Lipót császár az egész jászkun kerületet eladta a Német Lovagrendnek.[2] A szabadságjogok visszaszerzése érdekében mozgalom indult, ami 1745-ben az ún. jászkun redemptióhoz, azaz megváltáshoz vezetett. A jászkun kerület jogi különállása az 1876-os közigazgatási reformmal szűnt meg, ekkor betagolták a szomszédos megyékbe.[2][3]

ForrásokSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • A jászkun autonómia. Dél-alföldi évszázadok 22. Szeged, 2005
  • A jászkun kerület igazgatása 1745-1876. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995
  • Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun kerület helységeinek közigazgatási szervezete. Cumania 10. Kecskemét, 1987
  • Kiss József: Helyhatósági bíráskodás a jászkun kerületben az 1730-40-es években. Cumania 12. Kecskemét, 1990
  • Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun kerület betagolódása Magyarország polgári tulajdon- és jogrendszerében. Cumania 20. Kecskemét, 2004.
  • Herendi József: A jászkun-kerületek a függetlenségi harcz alatt 1848- és 1849-ben. Czegléd, 1901. Online