Jekelfalva
Jekelfalva (szlovákul: Jaklovce) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.
| Jekelfalva (Jaklovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Gölnicbányai |
| Rang | falu |
| Első írásos említés | 1282 |
| Polgármester | Matúš Fedor |
| Irányítószám | 055 61 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | GL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1843 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 109 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 325 m |
| Terület | 17,25 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Jekelfalva
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 52′ 25″, k. h. 20° 59′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 25″, k. h. 20° 59′ 33″ | |
| Jekelfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jekelfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése Szerkesztés
Gölnicbányától 5 km-re északkeletre, a Gölnic-patak partján fekszik, az 546-os és 547-es utak kereszteződésénél. Eperjestől 23 km-re délnyugatra, Kassától 26 km-re északnyugatra, a Gölnic-patak Hernádba torkollásánál található.
Nevének eredete Szerkesztés
A falu egykori birtokosáról, Jekel gölnici comesről kapta a nevét, aki 1282-ben kapta a királytól az akkor még lakatlan erdőt.
Története Szerkesztés
1292-ben említik először. 1328-ból egy birtokmegosztás vonatkozik rá.[2] 1344-ben „villa Jekel” néven említik. 1409-ben Jekelfalvai Fyas Lőrinc özvegye, mint felperes és fia Jankow, mint alperes szerepel, amikor is határbejárást végeztek.[3] 1414-ben és 1415-ben szintén Lőrinc fiai János és Miklós, mint alperesek szerepelnek, amikor is Jekelfalvai Mátyás fia Péter feleségének, Annának járó birtokait voltak kötelesek megadni.[4] Hasonló ügyben szerepelnek 1417-ben,[5] és zálogosításban 1418-ban.[6] 1423-ban az említett testvérek új adományt nyertek Jekelfalvára és Szentmargitára.[7] 1460-tól a Szapolyaiak birtoka, később a Thurzóké. A 16. században evangélikus szász lakosait kitelepítették és katolikus szlovákokkal telepítették be. 1636-tól a Csáky család tulajdonában találjuk.
1773-ban Jekelfalva, Jeckelsdorf, Jaklowcze; 1786-ban Jeklsdorf, Jekelfalwa, Jaklowce nevei használatosak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JEKELFALVA. Jaklovcze. Jekelsdorf. Elegyes falu Szepes Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Gölnitz vize mellett, javai középszerűek.”[8]
1808-ban Jekelfalva, Jekelsdorf, Jaklowce neveken említik.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jékelfalva, (Jaklowce) tót falu, Szepes vmegyében, Gölniczhez északra egy órányira: 982 kath. lak. Kat. paroch. templom. Több olvasztóház és hámora a Gölnicz vizénél. Vasbányák. Vendégfogadó. Első birtokosa ezen falunak, melly 1284-ben állott össze, bizonyos Hekkul nevü vala Gölniczbányából, ősatyja a Jékelfalusy nemzetségnek, melly most is birja. Ut. p. Lőcse.”[9]
1863, 1907–1913-ban Jekelfalva, 1873–1877 között Jékelfalu, 1882–1902 között Jekelfalu, 1920-ban Jakľovce, 1927-ben pedig Jaklovce néven szerepelt. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.
Népessége Szerkesztés
1910-ben 1073, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
Neves személyek Szerkesztés
- Itt született 1889. augusztus 15-én Andrasovszky József botanikus.
Nevezetességei Szerkesztés
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1397-ben épült gótikus stílusban.
- A Szent János kápolna a 18. században épült.
További információk Szerkesztés
Források Szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Almási Tibor 2001: Anjou–kori Oklevéltár XII - 1328. Budapest–Szeged, 156-157 No. 300.)
- ↑ Mályusz Elemér 1958: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) - Második rész (1407–1410). Budapest, 222-223 No. 6677, 265-266 No. 6964, 405 No. 7857.
- ↑ Mályusz Elemér-Borsa Iván 1994: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414). Budapest, 513 No. 2241; Uők 1997: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416). Budapest, 75 No. 76.
- ↑ Mályusz Elemér-Borsa Iván 1999: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18). Budapest, 106 No. 184.
- ↑ Mályusz Elemér-Borsa Iván 1999 i. m. 429 No. 1602.
- ↑ C. Tóth Norbert 2007: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423). Budapest, 263 No. 609.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
