Zsinna

	Zsinna (Jina)
	; Zsinna címere
	; Zsinna címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Szeben
Község	Zsinna
Rang	községközpont
Irányítószám	557110
SIRUTA-kód	144722
	Népesség
Népesség	3396 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	- (2011)
Népsűrűség	13 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1000 m
Terület	315,66 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 47′ 05″, k. h. 23° 40′ 36″45.784778°N 23.676806°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 05″, k. h. 23° 40′ 36″45.784778°N 23.676806°E
	Zsinna weboldala
	Sablon • Wikidata • Segítség

Zsinna (románul Jina, németül Schina) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

Szeben megye délnyugati részén, a Csindrel-hegységben helyezkedik el, Nagyszebentől 50, Szelistyétől 25 kilométerre. A DJ 106E megyei úton közelíthető meg. Fehér, Hunyad, Gorj megyékkel és Râmnicu Vâlceaval szomszédos.

Története

Először 1466-ban, Zinna néven említették. Szászorbó határára települt, román lakossággal. I. Rákóczi György egy vadászatán Szalárdi János szerint huszonnégy medvét lőtt a zsinnai havason.^[2] Lakói juhászok voltak, 1775-ben feljegyezték róluk, hogy Karcag határában legeltettek. A Kárpátokon túli transzhumálásban azonban nem vettek részt, mert határukat 1766-ban jelentős, korábban Havasalföldhöz tartozó legelőkkel bővítették. 1765 és 1851 között az orláti határőrezredhez tartozott, egyedül alkotta annak 5. századát. 1775-ben a határőrség triviális iskolát állított fel. Ugyanekkor a határőrség felállításához kötődő erőszakos katolizálási kísérlet elől 338 lakosa Havasalföldre menekült.^[3] Érdekes és szinte egyedülálló jelenség, hogy a katonáskodás és 1776-tól, az iskolakötelesség bevezetése után a leányok foglalkoztak a nyájakkal. Szórtan álló házait 1776-ban vonták össze. A határőrség felállítása elől 338 családfő elmenekült.^[4] Közülük az 1760-as–1770-es években sokan az olténiai Vaideeni, Băbeni, Novaci és Polovragi településekre költöztek. Teljes egészében innen települt a havasalföldi Corbi falu.^[5] Szebenszékhez, majd Szeben vármegyéhez tartozott. 1945 után kivált belőle és Sugághoz csatlatkozott Dobratelep (Dobra).

2005-ben a falusiak 37 ezer juhot tartottak. Beás cigányok is lakják, akik korábban fafaragással foglalkoztak.

Lakossága

1850-ben 1846 lakosából 1702 volt román és 143 roma nemzetiségű; 1841 ortodox vallású.
2002-ben 4073 lakosából 4067 vallotta magát román nemzetiségűnek; 3921 ortodox és 147 baptista vallásúnak.
A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 3750 fő volt, melynek 85,57-a román és 4,27%-a roma.^[6] Vallási hovatartozás szempontjából a lakosság 85,41%-a ortodox és 4,37%-a baptista.^[7]

Látnivalók

Nyaranta, Szent Iván napján rendezik meg a Sus pe Muntele din Jina elnevezésű nemzetközi folklórfesztivált.
Régi ortodox temploma 1795–1796-ban épült. Belülről a szelistyei Vasile Munteanu festette ki 1801-ben. Ikonosztáza 1794-ből való.
A temető csontházában 1827-ből való festmény található.
Új ortodox temploma a medgyesi katedrális mintájára épült 1937 és 1939 között. Tervezője Alfred Cornea volt.^[8] Más, a két világháború között Erdélyben épült reprezentatív ortodox templomokhoz hasonlóan egyszerre ikertornyos és centrális elrendezésű.
Néprajzi kiállítás Ileana Morariu házában (428. sz., 2006 óta).
Országos szinten védett területek:^[9]
- La Grumaji(wd): kristályos pala képződmény
- Pintenii din coasta Jinei(wd) (= a Zsinna-oldal sarkantyúi): kristályos pala képződmény
- Szebeni-havasok Natúrpark(wd)
- Masa Jidovului(wd) (= a zsidó asztala): kristályos pala képződmény

Híres emberek

Zsinnán született Constantin Stezar(wd) (1814-1909) katonatiszt, az ASTRA alapító tagja.^[10]

Képek

A régi ortodox templom
Az új ortodox templom

Jegyzetek

↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
↑ Szalárdi János: 'Siralmas magyar krónika.' In Bitskey István szerk.: Magyar emlékírók 16–18. század. Budapest, 1982, 192. o.
↑ Eugen Străuțiu: Miercurea Sibiului: pagini de istorie, 2., jav. és bőv. kiad. (Sibiu, 2011), 46. o.
↑ Alexandru Bucur: Școlile grănicerești de pe teritoriul fostului Regiment de la Orlat (1871-1921). Sibiu, 2010, 23. o.
↑ Nicolae Dunăre: Forme de viață pastorală. In Nicolae Dunăre (Red.): Țara Bîrsei. 1. București, 1972, 209. o.
↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
↑ Rezultatele finale ale Recensământului din 2011: Tab13. Populația stabilă după religie – județe, municipii, orașe, comune. Institutul Național de Statistică din România. [2020. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
↑ Raluca Diana (Băneasă) Jula: Arhitectura religioasă a românilor din Transilvania în perioada interbelică. Cluj-Napoca, 2010, 406. o.
↑ Lege nr. 5 din 6 martie 2000 privind aprobarea Planului de amenajare a teritoriului national - Sectiunea a III-a - zone protejate. Monitorul Oficial al României, 152. sz. (2000. április 12.)
↑ Jina Sibiu. www.marginimeasibiului.ro (Hozzáférés: 2017. december 29.) arch

Források

Cornel Irimie – Nicolae Dunăre – Paul Petrescu (Coord.): Mărginenii Sibiului. București, 1985

További információk

Cătunul incestelor. Sibianul, 2005. augusztus 1.^{[halott link]}

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro

[2] Szalárdi János: 'Siralmas magyar krónika.' In Bitskey István szerk.: Magyar emlékírók 16–18. század. Budapest, 1982, 192. o.

[3] Eugen Străuțiu: Miercurea Sibiului: pagini de istorie, 2., jav. és bőv. kiad. (Sibiu, 2011), 46. o.

[4] Alexandru Bucur: Școlile grănicerești de pe teritoriul fostului Regiment de la Orlat (1871-1921). Sibiu, 2010, 23. o.

[5] Nicolae Dunăre: Forme de viață pastorală. In Nicolae Dunăre (Red.): Țara Bîrsei. 1. București, 1972, 209. o.

[insse_2011_nat-6] Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)

[insse_2011_rel-7] Rezultatele finale ale Recensământului din 2011: Tab13. Populația stabilă după religie – județe, municipii, orașe, comune. Institutul Național de Statistică din România. [2020. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)

[8] Raluca Diana (Băneasă) Jula: Arhitectura religioasă a românilor din Transilvania în perioada interbelică. Cluj-Napoca, 2010, 406. o.

[9] Lege nr. 5 din 6 martie 2000 privind aprobarea Planului de amenajare a teritoriului national - Sectiunea a III-a - zone protejate. Monitorul Oficial al României, 152. sz. (2000. április 12.)

[10] Jina Sibiu. www.marginimeasibiului.ro (Hozzáférés: 2017. december 29.) arch

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]