Kálium-perklorát
| Kálium-perklorát | |
| |
| |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 7778-74-7 |
| PubChem | 516900 |
| EINECS-szám | 231-912-9 |
| RTECS szám | SC9700000 |
| ATC kód | H03BC01 |
| Gyógyszer szabadnév | potassium perchlorate |
| Gyógyszerkönyvi név | Kalii perchloras |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | KClO4 |
| Moláris tömeg | 138,55 g/mol |
| Sűrűség | 2,52 g/cm³[1] |
| Olvadáspont | 400 °C fölött bomlik[1] |
| Forráspont | 600 °C (bomlik) |
| Oldhatóság (vízben) | Rosszul oldódik, 17 g/l (20 °C)[1] |
| Oldhatóság | alkoholban elhanyagolható mértékben oldódik éterben oldhatatlan |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | romboéderes |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Oxidáló (O) Ártalmas (Xn)[1] |
| NFPA 704 |  0
2
2
OX
|
| R mondatok | R9, R22[1] |
| S mondatok | (S2), S13, S22, S27[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | kálium-klorid kálium-klorát kálium-perjodát |
| Azonos anion | ammónium-perklorát nátrium-perklorát |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A kálium-perklorát (képlete: KClO4) a kálium perklórsavval alkotott sója. Színtelen, kristályos vegyület. Kristályai rombos szerkezetűek. Vízben kevéssé oldódik, 100 g vízben 25 °C-on 1,8 g, 100 °C-on 22 g oldódik fel. Erős oxidálószer, emiatt a pirotechnikában alkalmazzák.
Kémiai tulajdonságaiSzerkesztés
Levegőn állandó vegyület, viszont ha hevítik, oxigén fejlődése közben elbomlik. Erős oxidálószer, ha könnyen éghető anyagokkal keverik össze, azokat melegítés vagy dörzsölés hatására oxidálja. Ez gyakran robbanásszerű hevességgel játszódik le. Klórt fejleszt a sósavból. Ha kénnel keverik össze, felrobbanhat.
ElőállításaSzerkesztés
A kálium-perklorát kálium-klorát hevítésével állítható elő.
Ha a kálium-klorát oldatát platinaelektródon hűtés közben elektrolizálják, az anódon szintén kálium-perklorát képződik.
FelhasználásaSzerkesztés
Mivel erős oxidálószer, a pirotechnikában, tűzijátékok készítésére használják. Felhasználható a kálium kimutatására is, mert rosszabbul oldódik vízben, mint más káliumvegyületek.
ForrásokSzerkesztés
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia