Főmenü megnyitása

Kálnarosztoka

község Szlovákiában

Kálnarosztoka (szlovákul: Kalná Roztoka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. Kálna és Rosztoka egyesülésével jött létre.

Kálnarosztoka (Kalná Roztoka)
A fatemplom
A fatemplom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rang község
Első írásos említés 1554
Polgármester Ladislav Hakulin
Irányítószám 067 72
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség556 fő (2017. dec. 31.)[1][2] +/-
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság268 m
Terület22,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kálnarosztoka (Szlovákia)
Kálnarosztoka
Kálnarosztoka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 58′ 00″, k. h. 22° 19′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 00″, k. h. 22° 19′ 26″
Kálnarosztoka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálnarosztoka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Szinnától 13 km-re keletre, az Ublya-patak partján fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a szláv roztoka (= szétfolyás) szóból származik.

TörténeteSzerkesztés

1554-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROSZTOKA. Kálna Rosztoka, Sztratsin Rosztoka. Két orosz falu Zempl. Várm. földes Urok Szirmay Uraság, lakosaik ó hitüek, fekszenek egymáshoz mintegy 3/4 órányira, amaz d. Klenovához, e’ pedig é. Priszlophoz 1 órányira; határjaik két nyomásbéliek, földgyeik hegyesek, és vőlgyesek, ’s leginkább zabot teremnek, erdejek bikkes, és nyirjes, legelővel bővelkednek, piatzok Ungváron, ’s Homonnán.[3]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rosztóka (Kálna), orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil., 5 r., 232 g. kath., 8 zsidó lak. Görög kath. templom, 955 hold szántóföld. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. Szobráncz.[4]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kálnarosztoka, ruthén kisközség 568 gör. kath. vallású lakossal. Házainak száma 87. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása pedig Kisberezna. A homonnai uradalom tartozéka volt és két falu, vagyis Kálna és Rosztoka egyesüléséből keletkezett. Újabbkori birtokosai a Szirmayak, majd a mult század elején gróf Van Dernáth Vilmos, azután gróf Vécsey Paulina és báró Redvitz Georgina. Ezeket követték Fischer Antal és Frigyes lovagok, 1884-ben pedig gróf Beaufort Spontin Frigyes. A községben két gör. katholikus templom van, melyek közül az egyik 1839-ben, a másik 1860-ban épült.[5]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 572, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 630 lakosából 410 szlovák, 172 ruszin volt.

2011-ben 562 lakosából 292 szlovák, 214 ruszin.

NevezetességeiSzerkesztés

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés