Körmöczi Zoltán

(1876–1958) fogorvos, lapszerkesztő

Körmöczi Zoltán, születési és 1899-ig használt nevén Goldhammer Zoltán[3]; névváltozata: Körmöczy (Kecskemét, 1876. július 15.[4]Budapest, Józsefváros, 1958. május 27.) fogorvos, a Fogorvosi Szemle alapító-főszerkesztője, Körmöczi Emil (1868–1949) orvos testvére.

Körmöczi Zoltán
SzületettGoldhammer Zoltán
1876. július 15.[1]
Kecskemét[1]
Elhunyt1958. május 27. (81 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaWellisch Ella
(h. 1930–1958)
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozása
  • fogorvos
  • lapszerkesztő
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (1894–1899, orvostudomány)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (4. parcella, 23. sor, 10. sírhely)
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Goldhammer Mór (1824–1918) és Stern Jozefa nyolcadik gyermekeként született zsidó családban. Három nővére és négy bátyja volt. Középiskolai tanulmányait a Ciszterci Rend Székesfehérvári Katolikus Főgimnáziumában végezte (1886–1894), majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója lett, ahol 1899-ben orvosdoktorrá avatták. Medikus korában a II. sz. Leíró-, Tájboncztani és Szövettani Intézetben és az Élettani Intézetben dolgozott demonstrátorként. 1896-ban a dr. Böhm Jakab-féle, 1897-ben a dr. Pollák Henrik-féle 100 forintos ösztöndíjban részesült.[5] Pályakezdőként Iszlai József (1840–1903) munkatársa és az 1902-ben felállított Fogászati Propedeutikai Intézetben első tanársegédje lett. Iszlai hirtelen halála miatt az Intézet megszűnt, és Körmöczi egyetemi pályafutása félbeszakadt. A fogászat iránti érdeklődése azonban megmaradt, s jelentős tevékenységet fejtett ki az egyesületek életében és szaklapokban.

1905 decemberében a Józsefvárosi Orvostársaság titkárául választotta.[6] A Magyar Fogorvosok Egyesületének létrehozásában (1905) vezető szerepet játszott, s a Magyar Fogorvosok Lapja címmel közel két éven át megjelenő folyóirat főmunkatársa volt. Miután megszűnt a lap, az Egyesület új vezetősége, élén Rothman Árminnal megindította a Fogorvosi Szemlét, mint az egyesület új hivatalos lapját, amelynek 1908-tól 1925-ig Körmöczi lett a szerkesztője. Eleinte negyedévenként jelent meg, 1921-től pedig havonta.

Az első világháború kitörését követően a Boráros téri Betegnyugvó-Állomáson és Kisegítő-kórházban teljesített szolgálatot. 1915 májusában a Vörös Kereszt-Egylet főorvosává nevezték ki.[7]

Széles körű közéleti tevékenységet fejtett ki és miután megvált szerkesztői tisztségétől, még több időt szentelt ennek. Számos orvos- és közegészségügyi egyesület, társaság, így 25 éven át a Budapesti Orvosszövetségnek elnökségi tagja volt, az Országos Orvosszövetségnek hosszú ideig igazgatótanácsi titkára, majd főpénztárosa, a Gyakorló Orvosok Segélyegyletének alelnöke, elnöke és választmányi tagja, a Józsefvárosi Orvostársaság titkára, majd alelnöke és választmányi tagja. A Budapesti Önkéntes Mentőegyesületnek választmányi tagja, a Charité Poliklinika és Kórház választmányi tagja, a Teleia, nemibetegségek ellen küzdő egyesület alelnöke, a Magyar Iskolaegylet igazgatósági tagja, az Országos Magyar Ismeretterjesztő Társulat alelnöke, a Magyar Vöröskereszt Egylet választmányi titkára, tiszteletbeli főorvosa és még sok társadalmi egyesület funkcionáriusa volt. Több mint 10 éven át a fővárosi bizottságban a közegészségügy és az orvosi kar érdekeit képviselte.

A Pesti Izraelita Hitközség VIII. kerületi templomkörzetének alelnöke, hitközségi oktatásügyi elöljáró-helyettese és iskolaszéki elnöke volt.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Családja szerkesztés

Felesége Wellisch Ella (1892–1966), Wellisch Arnold királyi tanácsos és Deutsch Gizella lánya, akivel 1930. január 6-án Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[8] Fiuk Körmöczi László (1932–2004), lányuk Kelemen Antalné.

Művei szerkesztés

  • Odontogen eredetű empyema Hyghmori esete állcsont felhalással összekötve. – A gingivit és biberit nevű készítményekről. (Fogorvosi Szemle, 1910, 2.)
  • A fog- és szájápolás fontossága. (Fogorvosi Szemle, 1910, 3.)
  • Nagyfokú gyökérdestructio ép koronánál. (Fogorvosi Szemle, 1910, 4.)
  • A jódgőzzel való kezelés. (Fogorvosi Szemle, 1913, 1.)

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Ferenc József-rend lovagkeresztje (1918)

Emlékezete szerkesztés

  • A Magyar Fogorvosok Egyesülete 1973. november 1-jén tartott vezetőségi ülésén megalapította a Körmöczi-pályadíjat, mellyel azon fiatal kutatókat jutalmazzák, akik kiemelkedő tudományos színvonalú közleményt jelentetnek meg az Egyesület folyóiratában, a Fogorvosi Szemlében

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 31.)
  2. a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 31.)
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 96108/1899. Forrás: MNL-OL 30798. mikrofilm 1171. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1899. év 13. oldal 1. sor
  4. Születési bejegyzése a kecskeméti polgári születési akv. 19/1876. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 31.)
  5. Egyenlőség, 1897. március 14. (16. évfolyam, 11. szám)
  6. Budapesti Hírlap, 1905. december 20. (25. évfolyam, 351. szám)
  7. Pesti Hírlap, 1915. május 28. (37. évfolyam, 147. szám)
  8. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 17/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 31.)

Források szerkesztés

  • A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 504. o.  Online elérés
  • Varga István (1958. április 1.). „Körmöczi Zoltán”. Fogorvosi Szemle (Magyarország) 51 (4–5). (Hozzáférés: 2022. december 31.)  

További információk szerkesztés

  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]