Kakassy Endre

Kakassy Endre, írói álneve: Régeni András (Marosludas, 1903. május 15. – Kolozsvár, 1963. október 18.) közíró, szerkesztő, író, fordító.

Kakassy Endre
Élete
Született	1903. május 15. Marosludas
Elhunyt	1963. október 18. (60 évesen) Kolozsvár
Sírhely	Házsongárdi temető
Házastársa	Kakassy Erzsébet (1917–1992) (h. ?–1963)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	próza

Életútja, munkássága

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban érettségizett (1923), majd a bukaresti egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. 1926 októberétől a Keleti Újság bukaresti tudósítója és szerkesztője; a lapban publicisztikai írások mellett verset, szépprózát is közölt. 1931-ben a Magyar Kurír című bukaresti hetilap főszerkesztője, majd felelős szerkesztője.

A gazdasági világválság idején állás nélkül maradva egy ideig cégfestőként tartotta fenn magát. Az 1930-as évek közepén Brassóba költözött. 1934-től munkatársa, 1938-tól felelős szerkesztője a Brassói Lapoknak. 1942-ben a temesvári Déli Hírlap főszerkesztő-helyettese, majd koholt vádak alapján börtönbe került. Szabadlábra helyezve az 1940-es évek második felében Kolozsvárt az Igaz Szó, Utunk, Korunk munkatársaként működött.

1935-ben a Brassói Lapok és a Népújság Ajándékregénytár c. sorozatában jelent meg Európa patkányai című kalandregénye, Lőrinczi Lászlóval közösen írt A tyúk nem hibás! című baromfi-tenyésztési tanácsadó füzetét az ÁGISZ Hasznos Könyvtár című sorozatában adta közre 1936-ban. Ugyanabban az évben az ESZC és a Kolozsvári Magyar Színház közös drámapályázatán a bírálóbizottság előadásra érdemesnek minősítette A vörös kör című színpadi alkotását.

Szerkesztésében jutott el az olvasókhoz az Erdélyi mesevilág című gyermekkönyv (Arad 1943; 2. kiadás: Marosvásárhely, 1947). Viharos kézfogó című egyfelvonásos népi játéka 1959-ben magyarul és románul, 1961-ben Temesvárt szerb fordításban is megjelent.

A román–magyar közös irodalmi múlt kutatója, a román–magyar kapcsolatok ápolásának cselekvő részese. Az 1950-es évek folyamán közölt cikkeivel és tanulmányaival, klasszikus és kortárs szerzők köteteinek gondozásával, valamint fordításaival a román irodalom magyar nyelvű népszerűsítésének kötelezte el magát. Fordításában látott napvilágot Leonid Petrescu Egy ebéd kalandjai című tudománynépszerűsítő munkája (1955) és Valeriu Emil Galan Szomszédok című kötete (1956); majd Kacsó Sándorral együtt ültette át Ion Călugăru Egy mihaszna gyermekkora című regényét (1958; 2. kiadás 1964), Majtényi Erikkel Alexandru Vlahuță válogatott írásait (Hideg tűzhely mellett. Marosvásárhely, 1959). Számos irodalomtörténeti megemlékezést, esszét írt román írókról, s igazi műfajára az irodalompublicisztikai és filológiai erényeket ötvöző írói monográfiákban talált rá. A fiatal Eminescu című könyve (1959) után jelent meg Eminescu élete és költészete című nagy monográfiája (1962), amelyet az Írószövetség 1963-ban irodalomtörténeti és kritikai díjával jutalmazott, majd pedig a Mihail Sadoveanu (Egy nagy élet és egy nagy életmű története, 1964) című posztumusz műve.

A kard című történelmi színjátékát, amely iskolája, az enyedi kollégium 1704-i felégetését, Pápai Páriz Ferenc rektorságának idejét idézte fel, a kollégium fennállásának 350. évfordulója alkalmából Nagy Géza bevezetőjével a Művelődés (1972/10) közölte.

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszik.

Művei

• Európa patkányai. Regény; Lap és Könyvkiadó R.-t., Braşov-Brassó, 1935 (Ajándékregénytár)
• Lőrinczi László–Kakassy Endre: A tyúk nem hibás!; Ágisz, Braşov, 1936 (Hasznos könyvtár. Gazdasági sorozat)
• Erdélyi mesevilág; összeáll. Kakassy Endre; Kakassy-Molnár, Arad, 1943
• A fiatal Eminescu; Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1959
• Viharos kézfogó. Falusi játék; Nyomtatványok és Kiadványok Állami Kiadója, s.l., 1959
• Eminescu élete és költészete; Irodalmi Kiadó, Bukarest, 1962
• Mihail Sadoveanu. Egy nagy élet és egy nagy életmű története; Irodalmi Kiadó, Bukarest, 1964

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0  

További információk

• Nagy Pál: Kakassy Endre: A fiatal Eminescu. Igaz Szó, 1959/11.
• Jancsó Elemér: Széljegyzetek – egy úttörő munkához. Az Eminescu-monográfiáról. Utunk, 1962/36
• Jancsó Elemér: Kakassy Endre: Mihail Sadoveanu. Igaz Szó, 1965/1.
• Kacsó Sándor: Egy monográfia előzményeiről. Utunk, 1964/24; újraközölve Írók–írások. 1964. 128–34.
• Dávid Gyula: Sadoveanu-kutatások elé. Korunk, 1965/11; újraközölve Találkozások. 1976. 207–12. Egy be nem fejezett monográfia.
• Mózes Huba: A népköltészet édes gyermeke. Utunk, 1965/9.
• Vita Zsigmond: Egy könyvsorozat terve. Utunk, 1981/32.

Kapcsolódó szócikkek

• Romániai magyar összehasonlító irodalomtudomány