Kalsa (Szlovákia)
Kalsa (szlovákul: Kalša) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Kalsa (Kalša) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Kassa-környéki | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1270 | ||
Polgármester | Gabriela Ivaňáková | ||
Irányítószám | 044 18 | ||
Körzethívószám | 055 | ||
Forgalmi rendszám | KS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 724 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 150 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 200 m | ||
Terület | 4,63 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 36′ 46″, k. h. 21° 31′ 37″48.612778°N 21.526944°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 46″, k. h. 21° 31′ 37″48.612778°N 21.526944°E | |||
Kalsa weboldala | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésKassától 29 km-re délkeletre, az Eperjes–Tokaji-hegység keleti lábánál fekszik. Érinti a Kassa–Ágcsernyő–Csap-vasútvonal.
Története
szerkesztés1270-ben „terre cruciferorum Kolse” alakban említik először. Neve talán a magyar Galsa személynévből származik, de lehet a szlovák koľčovany (= irtványlakók) szóból is. A középkorban a keresztesek birtokolták. 1715-ben az egész falu területe lakatlan pusztaság volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KALSA. Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Fűzérhez két mértföldnyire, Szilvás Újfalunak filiája, határja középszerű, hasonlító Ránkhoz, azon kivűl, hogy legelője nem igen elég.”[2]
1828-ban 40 házát 287-en lakták. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kalsa, Abauj v. orosz-tót-magyar falu, Zemplén vgye szélén: 70 r. kath., 160 g. kath., 4 evang., 45 ref., 4 zsidó lak. Ref. szentegyház. Legelője szűk; erdeje, földje elég. F. u. gr. Vandernath, Ócsváry, Bideskuthy, Reviczky.”[3]
1869-ben 361 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal, erdei munkákkal és fuvarozással foglalkoztak. A faluban fűrészüzem és kőbánya is volt.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Közel hozzá délre Kalsa falu 62 házzal, 331 tót és magyar ajku lakossal [...] posta- és táviró-állomása Nagy-Szaláncz.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
Később a Kassai, majd 1960 és 1968 között a Tőketerebesi járás része volt, ezután az újonnan kialakított Kassa-környéki járás része lett.
Népesség
szerkesztés1910-ben 418-an, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 709 lakosából 688 fő szlovák volt.
2011-ben 693 lakosából 672 fő szlovák.
Nevezetességei
szerkesztés- Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma.
- A Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt, római katolikus temploma.
- Református haranglába.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 1.)
További információk
szerkesztés- Hivatalos honlap (szlovákul)
- Községinfó
- Kalsa Szlovákia térképén
- E-obce.sk