Főmenü megnyitása

A karátsonyfalvi és beodrai nemes és gróf Karátsonyi család magyar nemesi család, melynek Guidó nevű tagja 1858-ban osztrák, majd 1878-ban magyar grófi címet kapott. A család nevét gyakran írták Karácsonyi formában.

TörténeteSzerkesztés

A Karátsonyiak eredete nem tisztázott. A XVI. században erdélyi birtokos nemesek voltak, Tivadart 1718-ban III. Károly megerősítette nemességében. Karátsonyi Kristóf fia, Bogdán az utolsó török háborúk idején jelentős katonai érdemeket szerzett, az uralkodótól Beodra mezőváros 18 000 holdas birtokát kapta, ekkor vette fel a beodrai előnevet. A család egy későbbi tagja, Lázár Torontál vármegye alispánja, majd országgyűlési követ volt a XVIII. században. Sokat tett a magyarországi mezőgazdaság és lótenyésztés szabályozásáért, ezenkívül jelentős összegeket fordított jótékonyságra is. A franciák ellen vívott harcokban saját pénzén állított csapatot és a hadsereget is támogatta anyagilag. Tevékenységeiért a Temes vármegyében fekvő nagyzsámi uradalmat adományozta neki Ferenc császár.

Lázár unokája, Guido osztrák grófi címet kapott 1858-ban, amit Ferenc József 1874-ben Magyarországra is kiterjesztett. Az ő nevéhez fűződik a rózsaesküvők francia eredetű szokásának magyarországi meghonosítása: Buda-környéki uradalmának három településén (Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Solymár) több mint 30 éven át élt ez a hagyomány 1881 és 1914 között, az őáltala tett nagy összegű alapítvány támogatásának köszönhetően. Az Akadémiának adományozott pénzéből a magyar irodalom támogatására jött létre alapítvány. Ő és két fia országgyűlési képviselők is voltak a dualizmus időszakában. Unokáival kihalt a család.

A család jelmondataSzerkesztés

„Pietate, honore et perseverantia!” (Odaadással, tisztelettel és állhatatossággal!)

Az eddig ismert családfaSzerkesztés

Karátsonyi Gratián (1655-?) leszármazói:

Jelentősebb családtagokSzerkesztés

A Karátsonyi-család emlékezeteSzerkesztés

  • Pilisvörösvárott még az 1930-as években a Karátsonyi-liget nevet kapta a település északnyugati, üdülőövezeti jellegű része. A második világháború után a községrésznek a Szabadságliget nevet adták, de 2005 körül visszaállították a korábbi Karátsonyi-liget elnevezést az addigra már jóval sűrűbb, kertvárosias beépítésűvé vált városrészre.[2]
  • A XX. század első felében néhány évtizedig a család nevét viselte Solymár egyik főutcája, majd 2012. szeptemberében ismét utcát neveztek el a család helyi kötődésű tagjai emlékére a településen.[3]
  • A solymári Helytörténeti Alapítvány által 2013-ban kiadott Rózsaesküvők Gróf Karátsonyi Guido pilisvörösvári uradalmában 1882-1914 című kötet, a címe által sugalltakhoz képest némileg túlterjeszkedve részletesen ismerteti a teljes Karátsonyi-család történetét és bemutatja birtokaikat is.
  • 1856–1938-ig állt a Karátsonyi-palota, amelyben számos nevezetes társasági és kulturális eseményt tartottak.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Meghalt 1947. feb. 28. Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 457/1947. folyószám.
  2. Archivált másolat. [2009. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 24.)
  3. H. A. (Hegedűs András): Új utcanevek születtek. Solymári Magazin II. évf. 10. szám, 2012. október

ForrásokSzerkesztés