Kelénpatak

község Ausztriában, Burgenland tartományban

Kelénpatak (1899-ig Klimpa, németül Klingenbach, horvátul Klimpuh) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban. Horvát ajkú falu.

Kelénpatak (Klingenbach)
Kelénpatak látképe
Kelénpatak látképe
Kelénpatak címere
Kelénpatak címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Kismartoni járás
Alapítás éve1276
Polgármester Johann Frank (SPÖ)
Irányítószám 7013
Körzethívószám +43 2687
Forgalmi rendszám EU
Népesség
Teljes népesség1255 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség245 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság233 m
Terület4,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 45′ 12″, k. h. 16° 32′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 12″, k. h. 16° 32′ 19″
Kelénpatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelénpatak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Közvetlenül a magyar határ mellett, a soproni határátkelő közelében, Soprontól 8 km-re északnyugatra, a Fertőtől 11 km-re nyugatra található. Magyarország felől a 84-es főúton érhető el.

Története szerkesztés

 
Községháza

A falutól keletre előkerült leletek arra utalnak, hogy területe már a neolitikumban, az i.e. 5500 és 4300 közötti időben is lakott volt. Egy a korai latén-korból származó női sírból két bronz karperec és gyűrű került elő. Határában 4. századi római „villa rustica” maradványait, tégla, cserépdarabokat és érméket, a Scarabantia-Vindobona út közelében pedig római sírokat találtak.

A mai települést 1276-ban Chlingenpach néven a borsmonostori apátság itteni birtokainak adománylevelében említik először. A 14. században több birtokosa is volt. 1417-től Chlingendorf néven Sopron város birtoka lett. 1425-ben már önálló plébániája volt, a falu ősi Szent Jakab temploma 1276-ban már állt. 1523-ban lánzséri rablók ütöttek rajta és fosztották ki. 1529-ben és 1532-ben a Bécs elleni török hadjáratok során elpusztult, a lakosság pótlására horvátokkal telepítették be.

Károk érték a települést 1605-ben Bocskai István és 1620-ban Bethlen Gábor Habsburg ellenes felkelése során is. 1683-ban újra a török pusztította el, leégett a templom is. 1704-ben kuruc felkelők táboroztak a határában. 1713-ban súlyos pestisjávány pusztított. A 18. században a falu kétszer is leégett. Az 1683-ban elpusztult Szent Jakab templom helyett 1806-ban újat építettek. Ezt 1976-ban lebontották és helyére betonból modern templom épült, csak a torony maradt a régi. 1809-ben francia csapatok szállták meg, ellátásukat és elszállásolásukat a lakosság állta. A 19. század második fele viszonylagos nyugalomban telt.

Vályi András szerint „KLINPA. Klinpach, Klingenbach. Német, és horvát falu Soprony Várm. földes Ura Sopron Városa, lakosai katolikusok, fekszik inkább sík, mint hegyes helyen; Soprontól a’ hol piatzozása szokott lenni 1/8 mértföldnyire, határja két fordúlóra van osztva, terem búzát, rozsot, 383zabot, árpát, van kevés szőlő hegye is, erdeje elég.”[2]

Fényes Elek szerint „Klempa, (Kliegenbach), horvát falu, Sopron vmegyében, a bécsi országutban: 620 kath. lak., paroch. templommal. Van erdeje, szőlőhegye, középszerű szántófölde. Birja Sopron város.”[3]

1910-ben 1258, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott. 1921-ben Ausztria része lett. Mindkét világháború számos itteni áldozatot követelt.

2001-ben 1189 lakosából 980 volt horvát, 159 német, 27 magyar nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei szerkesztés

 
Szent Jakab-plébániatemplom
  • Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt plébániatemploma 1975-ben épült. Mária-szobra 1730-ban készült.
  • A község legrégibb emléke az 1518-ban készített Jó Pásztor-szobor, melyet 1995-ben helyeztek át a temető előtti térre.
  • A Pietával díszített kőkereszt 1770-ben készült, 1810-ben az akkor újonnan létesített temetőben állították fel. Ma műemlékvédelem alatt áll.
  • A Pestisoszlop 1681-ben épült, rajta a koronás Istenanya Szent Rókus és Szent Sebestyén szobrával látható.
  • A soproni út mellett álló Szent Kereszt-kápolna 1758-ban készült, műemlékvédelem alatt áll.

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés