Kemse
Kemse (horvátul: Kemša[3]) község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
| Kemse | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Sellyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vető János István (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7839 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 49 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 6,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,96 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 49′ 22″, k. h. 17° 54′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 22″, k. h. 17° 54′ 47″ | |||
 Kemse
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kemse témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Sellyétől dél-délkeletre, Vajszlótól délnyugatra helyezkedik el; központja mintegy 3,5 kilométerre van a Drávától és a déli országhatártól, de közigazgatási határa délen közel öt kilométer hosszan egybeesik a déli országhatárral.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Csányoszró, kelet felől Piskó, nyugat felől pedig Zaláta; északkeleten egy egészen rövid szakaszon határos még Lúzsokkal is. A határ túlsó oldalán a legközelebbi település a horvátországi Martince (Martinci Miholjački).
Az egész falu egy, a környezetéből kissé kiemelkedő földhalomra épült, amit szinte minden irányból egykori Dráva-holtágak vesznek körül. Emiatt a falukép is jellegzetes: a házak nem egy vagy több utca hosszában épültek meg, hanem egy kör alakú térség körül, gyűrű alakban, ennélfogva Kemse bokortelepülésnek tekinthető.
Megközelítése szerkesztés
Csak közúton közelíthető meg, legegyszerűbben Vajszlón és Lúzsokon keresztül, az 5823-as úton. Külterületei között délen áthalad még az 5821-es és az 5824-es út is, utóbbiak csak a község ritkásan lakott, külterületi településrészeit érintik.
Története szerkesztés
A település első ismert okleveles említése 1320-ból való, ekkor már a maival azonos névalakban bukkan fel a falu neve. Múltjáról évszázadokat átívelően kevés adat került elő; ismert történelme nagy részében valószínűleg a pécsi káptalan birtoktestéhez tartozhatott. 1542-ben 4½, 1561-ben 5½ jobbágyportát írtak itt össze, 1721-ben három-három magyar jobbágy- illetve zsellércsalád lakta a falut. 1807-ben 20 háza és 140 lakosa volt, 1828-ra pedig már 220-ig kúszott fel a lakosok száma, ám ettől az időszaktól kezdve a lélekszám nagyjából folyamatos csökkenésnek indult. Kemsét az egykézés hatásai is az Ormánság átlagánál jobban sújtották.
A falu határa mindig vízjárta terület volt, több 18. századi térképen is ártéri erdők és vadvizek szövevénye öleli körül a települést.[4] A történelem során a lakosságnak mindig jelentős hányada élt pákász életmódot, a hosszabb-rövidebb ideig vízzel elöntött egykori holtágak, morotvák adottságait kihasználva.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Tömös Mihó László (független)[5]
- 1994–1998: Tömös Mihó László (független)[6]
- 1998–2002: Tömös Mihó László (független)[7]
- 2002–2006: Tömös Mihó László (független)[8]
- 2006–2010: Tömös-Mihó László (független)[9]
- 2010–2014: Vető János István (független)[10]
- 2014–2019: Vető János István (Fidesz-KDNP)[11]
- 2019-től: Vető János István (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 56 | 56 | 58 | 59 | 52 | 51 | 49 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 6,8% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,8%, református 28,8%, felekezeten kívüli 20,3% (5,1% nem nyilatkozott).[12]
Látnivalók, nevezetességek szerkesztés
- A falu mai kőtemploma 1913-ban épült.
- Korábban a településnek fatornyos temploma volt, amit az 1910-es évekre rossz állapota miatt felhagytak, majd lebontottak; díszes, festett mennyezeti fakazettái ma a Magyar Nemzeti Múzeum anyagának részét képezik.
A település az irodalomban szerkesztés
- Kemséről szól az Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Kemse község élete című, 1936-ban megjelentetett szociográfiai kiadvány, amely egy-egy kihajtható térképpel, illetve grafikonnal, valamint számos illusztrációval jelent meg, a Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Bt. gondozásában, tíz szerző műveként, gróf Teleki Pál előszavával.[13]
Források szerkesztés
- ↑ a b Kemse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ Kemse. Virágos Magyarországért. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
- ↑ Kemse települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kemse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Kemse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kemse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kemse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kemse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Kemse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
- ↑ Kemse Helységnévtár
- ↑ Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Kemse község élete (pdf). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
