Főmenü megnyitása

Kerpelény

település Szlovákiában

Kerpelény (1899-ig Krpelány, szlovákul Krpeľany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Kerpelény (Krpeľany)
A kerpelényi vízierőmű
A kerpelényi vízierőmű
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Turisztikai régióTuróc
Rang község
Első írásos említés 1488
Polgármester Jaroslav Kráľ
Irányítószám 038 54
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám MT
Népesség
Teljes népesség1102 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság418 m
Terület13,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kerpelény (Szlovákia)
Kerpelény
Kerpelény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 30″, k. h. 19° 05′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 30″, k. h. 19° 05′ 15″
Kerpelény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerpelény témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Turócszentmártontól 15 km-re északkeletre a Turóci-medence északkeleti részén a Vág jobb partján fekszik. Határa a Nagy-Fátra gerincéig nyúlik fel, melynek legmagasabb pontja az 1187 m magas Kopa.

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a kőkorszakban is lakott volt. A lausitzi, a laténi és a puhói kultúra tárgyi emlékei kerültek itt elő, de lakott volt a kelták idejében és a korai szláv korszakban is. Kerpelény a szucsányi váruradalom területén keletkezett. A község első említése 1430-ból, Zsigmond király okleveléből származik. 1488-ban "Kerpelen", 1541-ben "Kopelyan" néven említik. Szucsány várának uradalmához tartozott. 1541-ben Nyári Lőrinc itteni birtokát lányával hozományként a Huszár családnak adja. A család egészen a 20. századig marad birtokos a községben. 1785-ben 50 házában 316 lakos élt. 1828-ban 52 háza és 326 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek geográfiai szótárában "Krpellán, Thurócz m. tót falu, a Vágh bal partján, a liptói országutban: 37 kath., 282 evang., 7 zsidó lak. Határa termékeny; rétje, legelő igen jó; kőbányája van. Vannak több almás és szilvás kertjei. F. u. gr. Nyáry, és a Huszár család. Ut. p. Nolcsó." [1]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. Fejlődésére ösztönzőleg hatott a Kerpelényi víztározó és a Vág-csatorna 1953-ban történt megépítése.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 391, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1068 lakosából 1050 szlovák volt.

2011-ben 1079 lakosából 1060 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A falu határa a Nagy-Fátra északkeleti részén fekszik, ezért kedvelt kiindulópontja a hegyekbe vezető turistautaknak. A kirándulók számára pihenőházak, éttermek állnak rendelkezésre.
  • A téli sportok kedvelői számára kiváló sítereppel rendelkezik, sífelvonója 400 m hosszú és 400 személy szállítására alkalmas.
  • A falunak népi folklórcsoportja (a Tiešňavan együttes) és gyermek folklórcsoportja is van.
  • Klasszicista kúria a 19. század első feléből.

ForrásokSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerpelény témájú médiaállományokat.