Kineret-tó

Izrael legnagyobb édesvízi tava

A Kineret-tó (Galileai-tenger, Tiberiás tava, a Bibliában Genezáreti-tó) Izrael legnagyobb édesvizű tava. 2000 óta a világörökség várólistáján szerepel a „Jézus és az apostolok galileai útvonala” gyűjtőelnevezésen belül.[1]

World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Kineret-tó
A tó látképe
A tó látképe
Ország(ok) Izrael
Vízgyűjtő terület273 km2
Elsődleges források Jordán
Elsődleges lefolyások Jordán
Hosszúság21 km
Szélesség13 km
Felszíni terület166 km2
Átlagos mélység25 m
Legnagyobb mélység43 m
Víztérfogat4 km3
Part hossza53 km
Tszf. magasság-209 m
Elhelyezkedése
Kineret-tó (Izrael)
Kineret-tó
Kineret-tó
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 32° 50′, k. h. 35° 35′Koordináták: é. sz. 32° 50′, k. h. 35° 35′
A Wikimédia Commons tartalmaz Kineret-tó témájú médiaállományokat.
Űrbéli felvétel

A Föld legalacsonyabban (209 méterrel a tengerszint alatt) fekvő édesvizű tava.[2]

Hossza mintegy 21 kilométer, legnagyobb szélessége 13 kilométer. Kerülete 53 kilométer, területe 166 km², legnagyobb mélysége kb. 43 méter, vízmennyisége körülbelül 4 km³,[3] de a 2010-es évek aszályos időjárása miatt vízmennyisége folyamatosan csökkent, és 2017-ben rekord alacsony szintet ért el.[4] 2020-ban a szokatlanul csapadékos évkezdetet követően 25 éve nem tapasztalt rekord szintre emelkedett a tó vízszintje. A tó az 1964-ben kiépített vízgazdálkodási rendszer része.[5]

FöldrajzaSzerkesztés

A Jordán folyó völgyében, illetve az afrikai és az arábiai kéreglemezek távolodásával keletkezett Nagy-hasadékvölgyben fekszik, Izrael északi részében, közel Jordánia, Szíria és Libanon határához. Vidékén gyakoriak a földrengések és a múltban aktív volt itt a vulkáni tevékenység. Erről a magmás kőzetek tömegei, például a nagy mennyiségű bazalt tanúskodnak a tó környékén.

Bár földalatti források is beleömlenek, fő táplálója a Jordán folyó, amely észak-déli irányban keresztülfolyik rajta. A tavat hegyek veszik körül, de gyakran hirtelen érkező viharok korbácsolják. A Biblia egyik története szerint Jézus egy ilyen vihart csendesít el. A Biblia megemlékezik a tavon elérhető bőséges halzsákmányról is.

NeveSzerkesztés

Héber neve, a Kineret (Józsué könyve 12:3, Mózes negyedik könyve 34:11) a „hárfa, líra” jelentésű héber kinner szóból eredhet. A keresztény szövegek Genezáret néven emlegetik (Lukács evangéliuma 5:1), a nyugati oldalán fekvő termékeny síkság után. Arab neve Buhajrat Tabarijja (بحيرة طبريا), mely a Tiberias-tó névnek felel meg. Utóbbit a Tiberius római császárról elnevezett Tiberias városról kapta.

Az ókorbanSzerkesztés

A tó az Egyiptomot és az északi birodalmakat összekötő ősi Via Maris kereskedelmi útvonal mentén fekszik. Az ókori görögök, a hasmoneusok és a rómaiak virágzó városokat alapítottak a tónál, köztük Gadara, Hipposz és Tiberias. Iosephus Flavius, az 1. században élt történetíró így írt: „A Természet ambíciójának nevezhetjük e vidéket.” Josephus szerint a halászat virágzó mesterség volt itt, a tavat az ő idejében mintegy 230 halászhajó járta.

Jézus működésének helyszíne jórészt a tó és környéke. Az ő idejében a tavat települések szinte folytonos lánca vette körül és jelentős volt a kereskedelmi és átkelőforgalom a tavon. A szinoptikus evangéliumok (Márk, Máté és Lukács) arról számolnak be, hogy Jézus négy apostola is a tó mellől származott: Simon, a halász (Péter) és bátyja, András, és a másik két testvér: János és Jakab. Jézus a tóra néző egyik hegyen tartotta a híres hegyi beszédet. Járt a tó vízfelszínén,[6] lecsendesítette a vihart, és csodálatos módon adott enni ötezer embernek.

VízszintgazdálkodásSzerkesztés

A –208,80 m a tó azon maximális vízszintje, melyet a gátrendszer és vízgazdálkodás még el tud viselni.[7] A tavat az elmúlt időszakban a vízszint hirtelen ingadozása és az ezzel együtt járó vízszintcsökkenés jellemezte, amelynek oka az egymást követő évek csapadékhiánya volt. Az utóbbi években még a nedvesebb időszaknak számító tavasszal is alig lépte túl a –213 m-es vízszintet (úgynevezett „piros vonal”). A –208 m-es vízmércejelet utoljára 1991/1992 telén érte el. Az alacsony vízszint kritikus, mivel a tó mélye sós, amelyre csak rétegződik az édesvíz. Ezen felül az édesvíz nyomásának csökkenésével a földalatti sós forrásokból több sós víz juthat a tóba. Ha a vízszint túlságosan lesüllyed, és az édesvízréteg túl vékonnyá válik, a vízrendszer felborulhat és a tó teljesen megsósodhat, ami drasztikus ökológiai és gazdasági következményekkel járna. Ennek megelőzésére a „piros vonal” elérése után a vízkivételt jelentősen csökkentik, és a lakosságot a médián keresztül arra ösztönzik, hogy takarékosan használja az ivóvizet. Uri Schany professzor, az izraeli vízügyi igazgató szerint a tóból való vízkivonást teljesen le kell állítani, amikor a vízszint a „fekete vonalig” (–214,87 m) csökken. Izrael megkísérli kompenzálni a tó vizének csökkenését tisztított szennyvízből és a tengervíz-sótalanító üzemekből - például Askelónból - származó víz segítségével, továbbá Törökországból tartályhajókkal történő vízbehozatallal.

Az 1964-ben épült Nemzeti Vízszállító a világ egyik legnagyobb vízelosztó rendszere. A tóból egy földalatti szivattyúrendszerrel másodpercenként 28 m3 víz szivattyúzható ki. Ez nyáron a tó vízszintjét naponta egy centiméterrel csökkenti. A víz egy nyílt csatornán áramlik tovább, majd a Galileában lévő Bet Netofa völgyében megtisztul és ivóvíz minőségűvé válik. Ezután a nagyobb része egy 2,75 m átmérőjű csövön keresztül áramlik Tel-Aviv területére és tovább a déli Negev-sivatagba.[8]

2017 márciusában bejelentették, hogy a múlt század húszas éveiben kezdődött mérések óta az eddigi legalacsonyabb vízállást jegyezték fel, mivel februárban a szokásos csapadéknak csak tíz százaléka esett ezen a vidéken, és ezért csak 22 centiméterrel emelkedett meg a tó, szemben az átlagos 60 centiméterrel. Azon a télen az őszi esőzések kezdete óta csak 68 centiméterrel nőtt a Galileai-tenger vízszintje, ami a sokéves átlagnak kevesebb, mint a fele. A tenger szintje akkor –213,16 méteren volt átlagosan, amely 16 centiméterrel a határértéknek tekintett szint alatti érték volt.[9] 2020 januárjától jelentősen emelkedett a vízszint és a szokatlanul sok csapadék hatására áprilisra tó teljesen megtelt, a parti sávot is elöntötte.

Dátum Vízszint Megjegyzés
1969 –208,20 csúcs
2001 –214,87 alacsony
2017 –213,16 rekord alacsony
2020. április 22. –208,93. Legmagasabb vízszint 2004 óta

JegyzetekSzerkesztés

  1. The Galilee Journeys of Jesus & the Apostles. UNESCO. (Hozzáférés: 2009. március 2.)
  2. Az abszolút rekordtartó a közeli, sós vizű Holt-tenger).
  3. Galileai-tenger, adatok (angolul). [2008. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 10.)
  4. A kiszáradás fenyegeti Izraelt
  5. See Genezareth voll bis zum Rand
  6. Jn 6,19
  7. See Genezareth voll bis zum Rand
  8. red, ORF at/Agenturen: Fülle nach der Dürre: See Genezareth voll bis zum Rand (német nyelven). news.ORF.at, 2020. május 8. (Hozzáférés: 2021. július 11.)
  9. Rekordalacsony a Galileai-tenger vízszintje