Királynépe (szlovákul: Kráľovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Királynépe (Kráľovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Rang község
Első írásos említés 1260
Polgármester Radoslav Šimko
Irányítószám 044 44
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség1145 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség167 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság209 m
Terület6,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Királynépe (Szlovákia)
Királynépe
Királynépe
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′ 12″, k. h. 21° 19′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 12″, k. h. 21° 19′ 48″
Királynépe weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Kassától 11 km-re északkeletre, a Tarca bal partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1260-ban említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KIRÁLYNÉP. Kralovcze. Elegyes falu Abaúj Várm. földes Ura G. Bakóczy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Lapispataknak szomszédságában, és annak filiája, határjának 2/3 része valamennyire soványas, épűletre való fája nints, és az víz áradások is károkat okoznak határjában.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Királynép (Kralowce), Abauj m., tót-orosz falu, Sáros vgye szélén: 241 r. kath. 114 g. k. 82 evang., 11 ref. 12 zsidó lak. Görög kath. szentegyház. Határának egy részét a Tarcza gyakran elönti. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Kassa.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „...Az innen északra, a vármegye határáig menő s Budamérnél az eperjesi országuttal csatlakozó községi út mentén sűrü egymásutánban, 2-3 kilométernyi közökben négy helységet érünk. Ezek: Benyék, Vajkócz, Haraszti, Királynépe. [...] a Sárosmegyével határos Királynépén 64 ház és 421 magyar és tót lakos. Postája mind a négynek Rozgony; táviróállomásuk Kassa.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 446-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1006 lakosából 884 szlovák és 104 cigány volt.

2011-ben 1094 lakosából 947 szlovák és 14 cigány.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. (Hozzáférés: 2019. szeptember 13.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség

További információkSzerkesztés