Kisgereblyés

község Szlovákiában

Kisgereblyés (1899-ig Hrabova-Rosztoka, szlovákul: Hrabová Roztoka, ukránul: Hrabova Roztoka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Kisgereblyés (Hrabová Roztoka)
Hrabova Roztoka church.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rang község
Első írásos említés 1568
Polgármester Darina Labaničová
Irányítószám 067 74
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség62 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság389 m
Terület7,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisgereblyés (Szlovákia)
Kisgereblyés
Kisgereblyés
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 52′ 43″, k. h. 22° 18′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 43″, k. h. 22° 18′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgereblyés témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Szinnától közúton 35 km-re, légvonalban 16 km-re délkeletre, a Vihorlát oldalában fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1568-ban említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. Neve a szláv roztoka (= szétfolyás) szóból származik. Magyar neve helytelen fordítás eredménye. A falu 1694-ben és 1716-ban elnéptelenedett. A 18. században kassai nemesek a birtokosai.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROSZTOK. Hrabo Rosztok, Zemplén Várm. fekszik Ungvár Vármegyének szélénél, Dubravához nem meszsze.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rosztóka (Hrabova), orosz f., Zemplén vmegyében, Bereznához 2 órányira: 181 g. kath., 5 zsidó lak., 226 hold szántófölddel, sziklás határral. F. u. gr. Klobusiczky. Ut. post. Szobráncz.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisgerebélyes, azelőtt Hrabovarosztoka, ruthén kisközség 24 házzal és 165 gör. kath. vallású lakossal. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalom tartozéka volt, de az 1694-iki portális összeírás alkalmával puszta hely. Újabbkori birtokosai a Klobusitzkyak voltak, kiket Fekete Lőrinczné szül. Pribék Petronella követett. A falu gör. kath. temploma a XVIII. század közepe táján épült. Az egyházközség Mária Terézia korabeli vert ezüst-kelyhet őriz, mely Batyinszky püspök ajándéka.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 148, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 74 lakosából 53 szlovák, 13 ruszin, 5 ukrán volt.

2011-ben 63 lakosából 49 szlovák és 10 ukrán.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Nagy Szent Vazul tiszteletére szentelt, görögkatolikus fatemploma a 18. század második felében épült. Barokk ikonosztáza is 18. századi.

ForrásokSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. december 31.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.  

További információkSzerkesztés