Kisgyertyános

község Szlovákiában

Kisgyertyános (más néven Oroszhrabóc, 1899-ig Sztropkó-Hrabócz, szlovákul: Vyšný Hrabovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Kisgyertyános (Vyšný Hrabovec)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1408
PolgármesterMonika Sipľaková
Irányítószám090 34
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség197 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Terület6,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 21° 41′ 14″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 21° 41′ 14″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgyertyános témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Sztropkótól 18 km-re délre, az Ondavai-dombság középső részén fekszik.

Története szerkesztés

1408-ban említik először. A sztropkói uradalom része volt, amikor Luxemburgi Zsigmond király katonai szolgálataiért Perényi Imrének adta. A 15. és 17. század között megszakítás nélkül a sztropkói uradalom része. 1600-ban hét adózó portáján kívül a soltész háza és a paplak állt a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRABÓCZ. Orosz Hrabócz. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura B. Vécsey Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik nap kel. Orosz Bisztrához 1, nap ny. Dubrova Sumgoczeczel öszve kaptsoltt helységekhez 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, hegyes, követses, sovány, a’ földgye többnyire zabot terem; középszerűen árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt, erdője elég van, piatzok Ungváron, és Homonnán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orosz-Hrabocz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Turány fil. 8 római, 148 g. kath., 15 zsidó lak. 353 h. szántófölddel.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisgyertyános, azelőtt Sztropkó-Hrabócz, tót kisközség 14 házzal s 81 gör. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Kelcse, vasúti állomása Varannó. Azelőtt Orosz-Hrabócz néven is szerepelt s a sztropkói uradalom tartozéka volt. Az újabb korban a báró Vécseyek s a Jekelfalussyak voltak az urai. Ez időszerint nincs nagyobb birtokosa. Gör. kath. temploma 1850-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 303-an, többségében lengyelek lakták, jelentős ruszin kisebbséggel.

2001-ben 210 lakosából 200 szlovák volt.

2011-ben 193 lakosából 189 szlovák.

Nevezetességei szerkesztés

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak Leírása. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 11.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség