Főmenü megnyitása

Kiskolon (1899-ig Kolonicza, szlovákul: Kolonica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Kiskolon (Kolonica)
Kiskolon címere
Kiskolon címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1567
Polgármester Ján Dzoba
Irányítószám 067 61
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség566 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság358 m
Terület27,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiskolon (Szlovákia)
Kiskolon
Kiskolon
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 57′ 30″, k. h. 22° 15′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 30″, k. h. 22° 15′ 23″
Kiskolon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskolon témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Szinnától 12 km-re délkeletre, a Vihorlát-hegység völgyében fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falu akkor keletkezett, amikor a 16. században a vlach jog alapján ruszinokkal telepítették be. 1549-ben egy birtokvita kapcsán említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOLONICZA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Smideg Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik n. Ungvár, Széken, Sztakcsin, és Ladomérhoz is egy órányira, két nyomásbéli határja, leg inkább zabot terem, középszerűen árpát, tatárkát, kölest, és krompélyt, kavitssal egyeles, sovány a’ földgye, erdejek van, legelővel bővelkedik, piatza Ungváron, és Homonnán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kolonicza, Zemplén vmegyében, orosz falu, Szinna fil. 4 római, 720 g. kath. 10 zsidó lak. Gör. paroch. templom. 926 h. szántóföld. Hegyes határ. F. u. gr. Schmidegg. Ut. p. N.-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kiskolon, azelőtt Kolonicza, a Vihorlát-hegység alatt fekvő ruthén kisközség 96 házzal és 594 gör. kath. vallású lakossal. Postája Sztakcsin, távírója Szinna és vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a Szirmay család, majd a Schmiddegh grófok voltak az urai. Most herczeg Lobkovitz Rudolfnak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1843-ban épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 516, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 607 lakosából 552 szlovák és 47 ruszin volt.

2011-ben 582 lakosából 475 szlovák és 92 ruszin.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Görögkatolikus temploma 1844-ben épült a korábbi templom helyén, barokk-klasszicista stílusban.
  • Határában csillagászati obszervatórium működik.

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés