Kislóc
Kislóc (szlovákul Lovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.
| Kislóc (Lovce) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Aranyosmaróti | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1323 | ||
| Polgármester | František Richter | ||
| Irányítószám | 951 92 | ||
| Körzethívószám | 037 | ||
| Forgalmi rendszám | ZM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 699 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 67 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 271 m | ||
| Terület | 10,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 26′ 40″, k. h. 18° 21′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 40″, k. h. 18° 21′ 45″ | |||
| Kislóc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kislóc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése szerkesztés
Aranyosmaróttól 8 km-re északra fekszik.
Története szerkesztés
1323-ban "Vlog" alakban említik először. 1342-ben "Looch", 1343-ban "Wlyugh", 1388-ban "Loch" néven szerepel. Nemesi családok birtoka, majd a hrussói váruradalom része. Később a nagytapolcsányi uradalomhoz tartozott. 1536-ban 4 portája volt. 1601-ben 15 ház állt a településen. 1715-ben 7 adózója volt. 1828-ban 44 házában 278 lakos élt. A 19. században a Keglevich család birtokolta.
Vályi András szerint "LÓCZ. Lovce. Tót falu Bars Várm. földes Ura G. Keglevits Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Kis Tapolcsánhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja jól termő."[2]
Fényes Elek szerint "Locz (Lowcse), tót falu, Bars vmegyében: 299 kath. lak. F. u. gr. Keglevics János."[3]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1880-ban 282 lakosából 268 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 329 lakosából 319 szlovák és 6 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 381 lakosából 373 szlovák és 5 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 457 lakosából 446 szlovák és 9 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 458 lakosa mind csehszlovák volt.
1930-ban 498 lakosa mind csehszlovák volt.
1991-ben 610 lakosából 607 szlovák és 2 magyar volt.
2001-ben 692 lakosából 680 szlovák és 2 magyar volt.
2011-ben 684 lakosából 619 szlovák és 1 magyar volt.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1780-ban épült, a 20. században bővítették.
- Két útkápolnája a 19. század második felében épült, neoklasszicista stílusban.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források szerkesztés
- Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava, 147.
Külső hivatkozások szerkesztés
|
Ez a szlovákiai Nyitrai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
