Az Aranyosmaróti járás (szlovákul Okres Zlaté Moravce) Szlovákia Nyitrai kerületének közigazgatási egysége. Területe 521 km², lakosainak száma 41 402 (2011), székhelye Aranyosmarót (Zlaté Moravce). A járás területe 1922 előtt nagyrészt az egykori Bars vármegyéhez tartozott, csak a legnyugatibb község, Gímeskosztolány volt Nyitra vármegye része.

Aranyosmaróti járás (Okres Zlaté Moravce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
Népesség
Teljes népesség41 169 fő (2021. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 23′ 00″, k. h. 18° 23′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 00″, k. h. 18° 23′ 51″
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosmaróti járás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Az Aranyosmaróti járás

A járás területén 2011-ben 387 magyar lakott, ami az összlakosság 0,93%-át jelentette. 2021-ben 41169 lakosából 38353 szlovák, 317 magyar, 196 cigány, 6 ruszin, 367 egyéb és 1930 ismeretlen nemzetiségű.[2] A járásbeli magukat magyaroknak vallók többsége 2011-ben és 2021-ben is Barslédecen lakott.

Története szerkesztés

Az Aranyosmaróti járás 1922-ig egyike volt az egykori Bars vármegye öt járásának (a Garamszentkereszti, a Lévai, az Oszlányi és a Verebélyi mellett), a vármegye középső részét foglalta el. Területe azonban eltért a maitól: keleti irányban kiterjedtebb, délen és nyugaton viszont szűkebb volt. Ide tartozott a mai Zsarnócai járásból Kisülés, Nagyülés, Magasmart, Barsberzence és Oromfalu, továbbá Garamszentbenedek és a ma hozzá tartozó Peszér, a mai Lévai járásból pedig Garamkovácsi. Délen viszont Nagyvezekény, Kisvezekény, Barsvörösvár és Néved a Verebélyi járáshoz, míg nyugaton Gímeskosztolány Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. A terület 1918-tól csehszlovák uralom alatt állt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban, az addigi közigazgatási beosztás azonban 1922-ig érvényben maradt.

Csehszlovákia közigazgatási beosztásának 1923. évi újrarendezése során a járás határai jelentősen megváltoztak, hasonlóvá váltak a maiakhoz, az eltérés csupán annyi volt, hogy ide tartozott a ma a Nyitrai járáshoz tartozó Gímes, Zsére és Kolon, illetve a ma a Lévai járáshoz tartozó Garamkovácsi is. A ma a Zsarnócai járáshoz tartozó keleti községeket az újonnan alakult Újbányai járáshoz csatolták. Szintén az Újbányai járáshoz került ekkor Fenyőkosztolány is, de ez csak néhány évig tartozott oda, mivel 1928-ban visszacsatolták. 1923-ban a mai Szlovákia területét hat nagymegyére osztották, az Aranyosmaróti járás ezek közül Nyitra megyéhez (Nitrianska župa) került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett.

1938-ban az első bécsi döntés alapján Magyarország megkapta Szlovákia déli sávját. Bár az Aranyosmaróti járás területét e változás közvetlenül nem érintette, az új országhatár által kettéosztott járások közül a Verebélyi járásból ide került Kishind és Zsitvaújfalu, a Lévai járásból pedig Berekalja, Csejkő, Garamapáti, Garamkelecsény, Garamkeszi, Garamsolymos, Garamszőlős, Garamtolmács, Garamújfalu, Nagykoszmály és Óbars. 1939-ben, amikor Csehszlovákia megszűnt, a független Szlovákiában ismét hat megyét hoztak létre, az Aranyosmaróti járás ekkor megint Nyitra megyéhez tartozott. 1941-ben a Lévai járásból 1938-ban ide csatolt 11 községet átcsatolták az Újbányai járáshoz.

A második világháború után újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a járások ismét közvetlenül a szlovák tartományhoz tartoztak. Az Aranyosmaróti járás határai is visszaálltak az 1938 előtti állapotukba.

1949-ben újabb átszervezésre került sor, melynek során visszacsatolták a Verebélyi járáshoz a négy déli községet, amelyek 1923 előtt is oda tartoztak (Nagyvezekény, Kisvezekény, Barsvörösvár és Néved), de az első kettő 1950 után ismét az Aranyosmaróti járáshoz tartozott. Szintén 1949-ben az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület (kraj) lett, járásunk most a Nyitrai kerülethez került.

1960-tól ismét jelentősen átszervezték a járásokat, a korábbiaknál sokkal nagyobbakat hozva létre. Ekkor az Aranyosmaróti járás megszűnt, majdnem teljes területével beolvadt a Nyitraiba, csupán Garamkovácsit csatolták a Lévai, Garamnémetit pedig az ugyanekkor megszűnő Újbányai járás egészét is bekebelező Garamszentkereszti járáshoz. Szintén 1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, az Aranyosmaróti járás pedig a Nyugat-Szlovákiai kerület része lett. A kerületek 1990-ben ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában.

1996-ban a már független Szlovákia közigazgatási felosztását megint jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be. Az Aranyosmaróti járás ismét kivált a Nyitraiból, és ismét a Nyitrai kerület része lett, mint 1949 és 1960 között.

Az Aranyosmaróti járás települései szerkesztés

No. Településnév (magyarul) Településnév (szlovákul) Terület (km²) Népesség (1880, fő) Magyarság száma (1880, fő) Népesség (1910, fő) Magyarság száma (1910, fő) Népesség (2011, fő) Magyarság száma (2011, fő)
1. Aranyosmarót Zlaté Moravce 45,36 2251+790+284 699+41+24 3227+936+340 2127+35+47 12337 71
2. Barskisfalud Vieska nad Žitavou 5,46 296 6 377 41 455 2
3. Barslédec Ladice 11,65 667 501 855 794 741 236
4. Barsvörösvár Červený Hrádok 5,5 347 14 470 44 411 0
5. Bélád Beladice 22,41 305+163+441 83+24+27 290+125+522 122+54+181 1567[forrás?]
6. Csárad Čaradice 17,85 576 10 700 10 511 8
7. Ebedec Obyce 31,27 844 19 1001 146 1503 0
8. Feketekelecsény Čierne Kľačany 10,98 426 20 548 70 1084 4
9. Fenyőkosztolány Jedľové Kostoľany 27,29 1008 0 1186 44 941 1
10. Garamnémeti Tekovské Nemce 28,5 749 16 1018 46 1059 0
11. Gesztőd Hosťovce 16,24 407 12 500 27 749 4
12. Gímeskosztolány Kostoľany pod Tribečom 22,12 384 25 574 39 372 5
13. Hecse Choča 4,39 277 4 395 12 514 2
14. Keresztúr Hostie 28,17 648 10 924 55 1170 1
15. Kicő Skýcov 25,23 750 32 893 54 1031 3
16. Kisaranyos Zlatno 15,37 315 9 338 2 205 6
17. Kislóc Lovce 10,18 282 0 457 9 684 1
18. Kistapolcsány Topoľčianky 26,33 1328 59 1602 311 2747 3
19. Kisvezekény Malé Vozokany 5,86 204 18 282 93 306 2
20. Maholány Machulince 9,47 417 5 559 145 1043 0
21. Mankóc Mankovce 4,24 246 1 322 46 530 1
22. Nagyvezekény Veľké Vozokany 9,87 465 15 471 60 508 0
23. Nemcsény Nemčiňany 15,68 538+168 63+11 640+221 147+32 695 0
24. Néver Neverice 5,96 535 83 585 210 670 8
25. Néved Nevidzany 10,26 484 51 591 83 581 4
26. Szelepcsény Slepčany 9,35 541 39 816 199 846 4
27. Szelezsény Sľažany 16,27 463+246 70+25 473+371 63+20 1688 11
28. Taszármalonya Tesárske Mlyňany 18,01 826+430 39+9 916+514 95+16 1683 1
29. Valkóc Volkovce 11,6 431+160 22+0 516+189 6+0 1005 5
30. Velséc Velčice 34,7 828 19 933 36 826 3
31. Zsikva Žikava 11,29 432 2 589 53 514 1
32. Zsitvaapáti Žitavany 18,2 378+659 7+8 541+977 41+115 1874 0
33. Zsitvaszentmárton Martin nad Žitavou 4,33 240 7 350 15 519 0

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ma7.sk

Források szerkesztés

  • Anton Špiesz - Jozef Watzka 1966: Poddaní v Tekove v 18. storočí. Bratislava.
  • Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava.
  • Pavol Korec és társai. Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás) (szlovák nyelven). Bratislava: Q111 (1997). ISBN 80-85401-58-4