Aranyosmaróti járás
Az Aranyosmaróti járás (szlovákul Okres Zlaté Moravce) Szlovákia Nyitrai kerületének közigazgatási egysége. Területe 521 km², lakosainak száma 41 402 (2011), székhelye Aranyosmarót (Zlaté Moravce). A járás területe 1922 előtt nagyrészt az egykori Bars vármegyéhez tartozott, csak a legnyugatibb község, Gímeskosztolány volt Nyitra vármegye része.
Aranyosmaróti járás (Okres Zlaté Moravce) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Népesség | |
Teljes népesség | 41 169 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 23′ 00″, k. h. 18° 23′ 51″48.383333°N 18.397500°EKoordináták: é. sz. 48° 23′ 00″, k. h. 18° 23′ 51″48.383333°N 18.397500°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosmaróti járás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
A járás területén 2011-ben 387 magyar lakott, ami az összlakosság 0,93%-át jelentette. 2021-ben 41169 lakosából 38353 szlovák, 317 magyar, 196 cigány, 6 ruszin, 367 egyéb és 1930 ismeretlen nemzetiségű.[2] A járásbeli magukat magyaroknak vallók többsége 2011-ben és 2021-ben is Barslédecen lakott.
Története
szerkesztésAz Aranyosmaróti járás 1922-ig egyike volt az egykori Bars vármegye öt járásának (a Garamszentkereszti, a Lévai, az Oszlányi és a Verebélyi mellett), a vármegye középső részét foglalta el. Területe azonban eltért a maitól: keleti irányban kiterjedtebb, délen és nyugaton viszont szűkebb volt. Ide tartozott a mai Zsarnócai járásból Kisülés, Nagyülés, Magasmart, Barsberzence és Oromfalu, továbbá Garamszentbenedek és a ma hozzá tartozó Peszér, a mai Lévai járásból pedig Garamkovácsi. Délen viszont Nagyvezekény, Kisvezekény, Barsvörösvár és Néved a Verebélyi járáshoz, míg nyugaton Gímeskosztolány Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. A terület 1918-tól csehszlovák uralom alatt állt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban, az addigi közigazgatási beosztás azonban 1922-ig érvényben maradt.
Csehszlovákia közigazgatási beosztásának 1923. évi újrarendezése során a járás határai jelentősen megváltoztak, hasonlóvá váltak a maiakhoz, az eltérés csupán annyi volt, hogy ide tartozott a ma a Nyitrai járáshoz tartozó Gímes, Zsére és Kolon, illetve a ma a Lévai járáshoz tartozó Garamkovácsi is. A ma a Zsarnócai járáshoz tartozó keleti községeket az újonnan alakult Újbányai járáshoz csatolták. Szintén az Újbányai járáshoz került ekkor Fenyőkosztolány is, de ez csak néhány évig tartozott oda, mivel 1928-ban visszacsatolták. 1923-ban a mai Szlovákia területét hat nagymegyére osztották, az Aranyosmaróti járás ezek közül Nyitra megyéhez (Nitrianska župa) került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett.
1938-ban az első bécsi döntés alapján Magyarország megkapta Szlovákia déli sávját. Bár az Aranyosmaróti járás területét e változás közvetlenül nem érintette, az új országhatár által kettéosztott járások közül a Verebélyi járásból ide került Kishind és Zsitvaújfalu, a Lévai járásból pedig Berekalja, Csejkő, Garamapáti, Garamkelecsény, Garamkeszi, Garamsolymos, Garamszőlős, Garamtolmács, Garamújfalu, Nagykoszmály és Óbars. 1939-ben, amikor Csehszlovákia megszűnt, a független Szlovákiában ismét hat megyét hoztak létre, az Aranyosmaróti járás ekkor megint Nyitra megyéhez tartozott. 1941-ben a Lévai járásból 1938-ban ide csatolt 11 községet átcsatolták az Újbányai járáshoz.
A második világháború után újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a járások ismét közvetlenül a szlovák tartományhoz tartoztak. Az Aranyosmaróti járás határai is visszaálltak az 1938 előtti állapotukba.
1949-ben újabb átszervezésre került sor, melynek során visszacsatolták a Verebélyi járáshoz a négy déli községet, amelyek 1923 előtt is oda tartoztak (Nagyvezekény, Kisvezekény, Barsvörösvár és Néved), de az első kettő 1950 után ismét az Aranyosmaróti járáshoz tartozott. Szintén 1949-ben az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület (kraj) lett, járásunk most a Nyitrai kerülethez került.
1960-tól ismét jelentősen átszervezték a járásokat, a korábbiaknál sokkal nagyobbakat hozva létre. Ekkor az Aranyosmaróti járás megszűnt, majdnem teljes területével beolvadt a Nyitraiba, csupán Garamkovácsit csatolták a Lévai, Garamnémetit pedig az ugyanekkor megszűnő Újbányai járás egészét is bekebelező Garamszentkereszti járáshoz. Szintén 1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, az Aranyosmaróti járás pedig a Nyugat-Szlovákiai kerület része lett. A kerületek 1990-ben ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában.
1996-ban a már független Szlovákia közigazgatási felosztását megint jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be. Az Aranyosmaróti járás ismét kivált a Nyitraiból, és ismét a Nyitrai kerület része lett, mint 1949 és 1960 között.
Az Aranyosmaróti járás települései
szerkesztésNo. | Településnév (magyarul) | Településnév (szlovákul) | Terület (km²) | Népesség (1880, fő) | Magyarság száma (1880, fő) | Népesség (1910, fő) | Magyarság száma (1910, fő) | Népesség (2011, fő) | Magyarság száma (2011, fő) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. | Aranyosmarót | Zlaté Moravce | 45,36 | 2251+790+284 | 699+41+24 | 3227+936+340 | 2127+35+47 | 12337 | 71 |
2. | Barskisfalud | Vieska nad Žitavou | 5,46 | 296 | 6 | 377 | 41 | 455 | 2 |
3. | Barslédec | Ladice | 11,65 | 667 | 501 | 855 | 794 | 741 | 236 |
4. | Barsvörösvár | Červený Hrádok | 5,5 | 347 | 14 | 470 | 44 | 411 | 0 |
5. | Bélád | Beladice | 22,41 | 305+163+441 | 83+24+27 | 290+125+522 | 122+54+181 | 1567[forrás?] | |
6. | Csárad | Čaradice | 17,85 | 576 | 10 | 700 | 10 | 511 | 8 |
7. | Ebedec | Obyce | 31,27 | 844 | 19 | 1001 | 146 | 1503 | 0 |
8. | Feketekelecsény | Čierne Kľačany | 10,98 | 426 | 20 | 548 | 70 | 1084 | 4 |
9. | Fenyőkosztolány | Jedľové Kostoľany | 27,29 | 1008 | 0 | 1186 | 44 | 941 | 1 |
10. | Garamnémeti | Tekovské Nemce | 28,5 | 749 | 16 | 1018 | 46 | 1059 | 0 |
11. | Gesztőd | Hosťovce | 16,24 | 407 | 12 | 500 | 27 | 749 | 4 |
12. | Gímeskosztolány | Kostoľany pod Tribečom | 22,12 | 384 | 25 | 574 | 39 | 372 | 5 |
13. | Hecse | Choča | 4,39 | 277 | 4 | 395 | 12 | 514 | 2 |
14. | Keresztúr | Hostie | 28,17 | 648 | 10 | 924 | 55 | 1170 | 1 |
15. | Kicő | Skýcov | 25,23 | 750 | 32 | 893 | 54 | 1031 | 3 |
16. | Kisaranyos | Zlatno | 15,37 | 315 | 9 | 338 | 2 | 205 | 6 |
17. | Kislóc | Lovce | 10,18 | 282 | 0 | 457 | 9 | 684 | 1 |
18. | Kistapolcsány | Topoľčianky | 26,33 | 1328 | 59 | 1602 | 311 | 2747 | 3 |
19. | Kisvezekény | Malé Vozokany | 5,86 | 204 | 18 | 282 | 93 | 306 | 2 |
20. | Maholány | Machulince | 9,47 | 417 | 5 | 559 | 145 | 1043 | 0 |
21. | Mankóc | Mankovce | 4,24 | 246 | 1 | 322 | 46 | 530 | 1 |
22. | Nagyvezekény | Veľké Vozokany | 9,87 | 465 | 15 | 471 | 60 | 508 | 0 |
23. | Nemcsény | Nemčiňany | 15,68 | 538+168 | 63+11 | 640+221 | 147+32 | 695 | 0 |
24. | Néver | Neverice | 5,96 | 535 | 83 | 585 | 210 | 670 | 8 |
25. | Néved | Nevidzany | 10,26 | 484 | 51 | 591 | 83 | 581 | 4 |
26. | Szelepcsény | Slepčany | 9,35 | 541 | 39 | 816 | 199 | 846 | 4 |
27. | Szelezsény | Sľažany | 16,27 | 463+246 | 70+25 | 473+371 | 63+20 | 1688 | 11 |
28. | Taszármalonya | Tesárske Mlyňany | 18,01 | 826+430 | 39+9 | 916+514 | 95+16 | 1683 | 1 |
29. | Valkóc | Volkovce | 11,6 | 431+160 | 22+0 | 516+189 | 6+0 | 1005 | 5 |
30. | Velséc | Velčice | 34,7 | 828 | 19 | 933 | 36 | 826 | 3 |
31. | Zsikva | Žikava | 11,29 | 432 | 2 | 589 | 53 | 514 | 1 |
32. | Zsitvaapáti | Žitavany | 18,2 | 378+659 | 7+8 | 541+977 | 41+115 | 1874 | 0 |
33. | Zsitvaszentmárton | Martin nad Žitavou | 4,33 | 240 | 7 | 350 | 15 | 519 | 0 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ ma7.sk
Források
szerkesztés- Anton Špiesz - Jozef Watzka 1966: Poddaní v Tekove v 18. storočí. Bratislava.
- Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava.
- Pavol Korec és társai. Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás) (szlovák nyelven). Bratislava: Q111 (1997). ISBN 80-85401-58-4