Kisszegyesd
Kisszegyesd (Sighiștel), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Kisszegyesd (Sighiștel) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Felsőmezős |
Rang | falu |
Községközpont | Felsőmezős (Câmpani) |
Irányítószám | 417143 |
SIRUTA-kód | 28745 |
Népesség | |
Népesség | 278 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 31′ 07″, k. h. 22° 32′ 28″46.518477°N 22.541119°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 07″, k. h. 22° 32′ 28″46.518477°N 22.541119°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszegyesd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Bihar-hegység alatt, a Fekete-Körös egyik ága mellett, Vaskohsziklástól keletre, a 75-ös főútról Felsőmezősnél leágazó bekötőúton elérhető település.
Története
szerkesztésKisszegyesd, Szegyesd nevét 1600-ban említette először oklevél Segistel néven.
1692-ben Segestel, 1808-ban Segyestyel, Szegyestyel, 1851-ben és 1888-ban Segyestel, 1913-ban Kisszegyesd néven írták.
Segyestel földesura a nagyváradi 1. sz. püspökség volt még a 20. század elején is.
A település határában van egy gyönyörű részletekben bővelkedő cseppkőbarlang.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Segyestel, Bihar vármegyében, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában, 287 óhitü lakossal, anyatemplommal, 5 4/8 urbéri telekkel.
1910-ben 570 lakosából 6 magyar, 563 román volt. Ebből 566 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott.
Nevezetességek
szerkesztés- Cseppkőbarlang
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.