Kistótlak

Liba településrésze, egykor önálló község Ausztriában

Kistótlak (németül: Windisch-Minihof) Liba településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Kistótlak (Windisch-Minihof)
Kistótlak
Kistótlak
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangLiba településrésze
JárásLiba
Alapítás éve1387
PolgármesterHelmut Sampt (SPÖ)
Irányítószám8383
Forgalmi rendszámJE
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság277 m
Terület7,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′ 27″, k. h. 16° 05′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 27″, k. h. 16° 05′ 44″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistótlak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Gyanafalvától 6 km-re délre a Döbör-patak partján fekszik.

Története szerkesztés

A települést 1387-ben "Mohonycha" alakban említik először. Dobra várának uradalmához tartozott.[1] A település eredeti nevében a német "mönch" (barát) szó rejtőzik, ugyanis a Rábától délre eső területet 1187-ben III. Béla király az általa alapított szentgotthárdi ciszterci apátságnak adományozta. A faluban a középkorban kolostor is állt, melyet a törökök pusztítottak el. Később Dorba várának tartozéka lett. 1387-ben Luxemburgi Zsigmond Dobra várát az uradalommal együtt a Széchy családnak adományozta.

 
Kápolna

1605-ben Bocskai hajdúi dúlták fel. 1607-ben a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett. 1699-ben 46 házából 10 puszta, 12 pedig zselléreké volt. 1720-ban 27 házat számláltak a településen. 1767-ben 11 háromnegyed, 5 negyed és 28 nyolcad jobbágytelke volt, és 11 zsellérház is állt itt. 1787-ben 96 házában 495 lakos élt. 1830-ban 61 háza volt 437 lakossal. 1857-be 89 házat és 625 lakost számláltak itt. A 19. században a Szapáryak birtoka lett.

Vályi András szerint: „MINICHOF. Német falu Vas Várm. földes ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Szent Mártonynak szomszédságában, és annak filiája, határja középszerű, réttyeinek fele jó, erdeje, legelője elég van, Stájer Országban fuharoznak, és kereskednek.”[2]

Fényes Elek szerint: „Minihof, német falu, Vas vmegyében, a Stájer határszélen, 314 kath., 136 evang. lak., kik szekerezésből élnek. F. u. gr. Batthyáni. Ut. p. Radkersburg.”[3]

Vas vármegye monográfiája szerint: „Tótlak, (Windisch-Minihof), 108 házzal és 703 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Rába-Keresztúr, távirója Gyanafalva. A községben a mohácsi vész előtt kolostor állott, melyet a törökök pusztítottak el. Jelenlegi kúpalaku temploma török mecset volt. Földesurai a Szapáryak voltak.”[4]

1910-ben 1455 lakosából 1406 német, 7 magyar, 3 szlovák, 39 egyéb nemzetiségű volt.[5] A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték. 1971-ben Libához csatolták. 2001-ben 1179 lakosa volt, ebből 1154 német, 7 szlovén, 4 magyar, 14 egyéb nemzetiségű.

Nevezetességei szerkesztés

 
Jost-malom

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye
  5. http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103247&settlement_name=[halott link]