Vágkohány
Vágkohány (1899-ig Kochanócz, szlovákul Kochanovce) Adamóckohanóc településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
Fekvése
szerkesztésTrencséntől 10 km-re délnyugatra a Vág jobb partján fekszik.
Története
szerkesztésVágkohányt 1394-ben "possesio Kohan" néven említik először. Neve a szláv Kochan személynévből származik. Első birtokosa a helyi nemes Kohanovszky család volt, mely a faluról nyerte a nevét. 1535-ben említik Kohanovszky Miklóst egy helyi birtokkal kapcsolatban. A család a 17. századig maradt a községben, a 19. században már Vágújhelyen találjuk őket, ahol sörfőzdét működtettek. A 15. században a faluban a Zamarovszky és Szolopnay családnak is voltak birtokaik. Később legnagyobb birtokosa az azari Ottlik család volt. A 19. század elején Szontágh Lajos, majd Szilvay Imre, a báró Seckendorf és végül a Bissinger grófi család volt a birtokosa, akik egészen 1922-ig laktak a településen. 1663 őszén a Vágmente településeivel együtt mindhárom falut feldúlta a török. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Híres volt a kohányi szilvalekvár, valamint az itteni szilva és diópálinka.
Vályi András szerint "KOCHANÓCZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Otlik Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Trebinek szomszédságában, és annak filiája, határja jó termékenységű, vagyonnyai jelesek."[1]
Fényes Elek szerint "Kochanócz, Trencsén m. tót falu, a Vágh jobb partján, Trencséntől délre 1 mfld. Számlál 69 kath., 238 evang., 7 zsidó lak. Kath. és evang. anyatemplom. Földe termékeny, erdeje nagy, bort is termeszt. F. u. Ambro család."[2]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. Ádámfalvát (Adamovce) és Kisbirócot (Malé Birovce) előbb Adamóckisbiróc néven egyesítették, később Vágkohányt is hozzácsatolták.
Népessége
szerkesztés1910-ben 355, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben az egyesített település 743 lakosából 732 szlovák volt.
Nevezetességei
szerkesztés- Az Ottlik-kastély a 19. század elején épült klasszicista stílusban.
- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1758 és 1760 között épült barokk stílusban. Orgonáját 1791-ben építették.
- Evangélikus temploma 1784-ben épült. Belsejét 1904-ben átépítették.
Neves személyek
szerkesztés- Vágkohányban született 1885. április 17-én Vladimír Roy szlovák költő, műfordító.
- Kohanócon született Szeberényi Gusztáv Adolf a Bányai evangélikus egyházkerület püspöke 1872-től haláláig, főrend, országgyűlési képviselő.
- Itt nyugszik báró Szalavszky Gyula főispán.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.