Kontyos kígyászsas

madárfaj

A kontyos kígyászsas vagy bóbitás kígyászsas (Spilornis cheela) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába és a kígyászölyvformák (Circaetinae) alcsaládjába, azon belül a Spilornis nembe tartozó faj.

Kontyos kígyászsas
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Kígyászölyvformák (Circaetinae)
Nem: Spilornis
G.R. Gray, 1840
Faj: S. cheela
Tudományos név
Spilornis cheela
(Latham, 1790)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kontyos kígyászsas témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kontyos kígyászsas témájú médiaállományokat és Kontyos kígyászsas témájú kategóriát.

Ez a Spilornis nembe sorolt kígyászsasok legszélesebb körben elterjedt képviselője. Korábban az összes kígyászsast e faj alfajainak tartották. Ma már ezeket külön fajoknak tekintik:

Ezek mind szigeti alakok, melyek a kontyos kígyászsastól való földrajzi elkülönülés miatt alakultak önálló fajokká.

Előfordulása szerkesztés

A trópusi Ázsia számos alfajjal képviselt, elterjedt madara, Indiától Délkelet-Kínáig, Malajziáig és Indonéziáig fordul elő.

Zárt és ligetes erdőkben él.

Alfajai szerkesztés

  • Indiai kígyászsas (Spilornis cheela cheela), Észak-India
  • Dél-indiai kígyászsas (Spilornis cheela melanotis), Dél-India
  • Ceyloni kígyászsas (Spilornis cheela spilogaster), Srí Lanka
  • Andamán-szigeteki kontyos kígyászsas (Spilornis cheela davisoni), Andamán-szigetek
  • Burmai kígyászsas (Spilornis cheela burmanicus), Burma, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa
  • Dél-kínai kígyászsas (Spilornis cheela ricketti), Délnyugat-Kína, Vietnám
  • Tonkini kígyászsas (Spilornis cheela tonkinensis), Vietnám
  • Hajnani kígyászsas (Spilornis cheela rutherfordi), Hajnan
  • Tajvani kígyászsas (Spilornis cheela hoya), Tajvan
  • Rjúkjú-szigeteki kígyászsas (Spilornis cheela perplexus), a Japánhoz tartozó Rjúkjú-szigetek déli szigetei
  • Maláj kígyászsas (Spilornis cheela malayensis), Burma déli része, Thaiföld, Malajzia, Szumátra északi része
  • Batu kígyászsas (Spilornis cheela batu), Batu sziget és Szumátra déli része
  • Mentawai-szigeteki kígyászsas (Spilornis cheela sipora), Mentawai-szigetek és Sipora
  • Jávai kígyászsas (Spilornis cheela bido), Jáva és Bali
  • Bawean-szigeti kígyászsas (Spilornis cheela baweanus), Bawean sziget
  • Borneói kontyos kígyászsas (Spilornis cheela pallidus) Borneó
  • Simeulue szigeti kígyászsas (Spilornis cheela abbotti), Simeulue sziget
  • Nias szigeti kígyászsas (Spilornis cheela asturinus), Nias sziget
  • Natuna kígyászsas (Spilornis cheela natunensis), Natuna sziget, Bunguran és Billiton sziget
  • Palawani kígyászsas (Spilornis cheela palawanensis), a Fülöp-szigetekhez tartozó Palawan, Balabac és Calamian szigetek

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 75 centiméter. Egyenesen ülő, zömök, nagy fejű madár, fejének formáját meghosszabbodott tarkótollai határozzák meg. Világos vörösesbarna hasát világosabb foltok borítják, sötétebb háta is hasonló.

Röpképe jellegzetes: szárnyának elülső éle egyenes, enyhén előrehajló, hátsó éle jóval hajlottabb, farka viszonylag hosszú, többé-kevésbé egyenes végű. Feltűnő két széles, sötét faroksávja, a keskeny, sötét sáv szárnyai hátsó részén, valamint evezőtollainak fekete csúcsa.

Gyakran hallatja magas, átható és hangos "ju vííí" kiáltását.

 

Életmódja szerkesztés

A kontyos kígyászsas a sűrű trópusi erdők fakoronája alatt vadászik, de gyakran kijön a nyílt, füves pusztákra is, ilyenkor megfigyelhető siklórepülése és hallható jellegzetes hangja az utak mentén, vagy a lazán beépített területeken.

Tápláléka hüllőkből, főként kígyókból áll, ezeket döglötten is fölszedi a talajról. Olykor kisemlősöket és madarakat is elejt.

Szaporodása szerkesztés

A madár méretéhez képest viszonylag kis fészkét minden évben újra építi, elég magasra, egy, a törzshöz közeli elágazásba. Csak egyetlen tojást rak. A tojó egyedül kotlik, miközben a hím látja el táplálékkal. A fiókát mindkét szülő eteti.

Források szerkesztés