Kormos varjú

Kormos varjú
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Varjúfélék (Corvidae);
Nem:	Corvus;
Faj:	C. corone;
Tudományos név
	Corvus corone; Linnaeus, 1758
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Kormos varjú témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kormos varjú témájú médiaállományokat és Kormos varjú témájú kategóriát.

A kormos varjú (Corvus corone) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.

Tartalomjegyzék

ElőfordulásaSzerkesztés

Két külön részre szakadt populációja van, az egyik Európa nyugati és középső részén, a másik Ázsia szibériai részén. Mezőgazdasági területeken, erdőszélen, fasorokban és ligetekben fordul elő.

AlfajaiSzerkesztés

Corvus corone corone
Corvus corone orientalis

A dolmányos varjút (Corvus cornix) korábban a kormos varjú alfajának tekintették Corvus corone cornix néven, 2002-ben azonban önálló fajjá nyilvánították. A dolmányos varjú vikariáló faja.

Hossza 45-47 centiméter, szárnyfesztávolsága 93-104 centiméter, testtömege 370-650 gramm közötti. A hím egy kicsivel nagyobb a tojónál. Egyszínű, fénylő fekete, ellentétben a dolmányos varjúval, melynek a háta és testalja hamvasszürke, feje, szárnya és farka fekete.

ÉletmódjaSzerkesztés

Főleg rovarokat, kisebb emlősöket, madarakat és dögöket eszik, de nem veti meg a növényi eledelt sem. Állandó, de kóborló.

SzaporodásaSzerkesztés

Mezőgazdasági területekkel határos erdőkben, facsoportokban, mocsaras területek fáin fészkel. A fészek külső vázát ágakból készíti, és anyaggal béleli ki. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 18-20 napig kotlik. A fiókák 4-5 hetes korukig tartózkodnak a fészekben, de a szülők még utána is etetik őket.

Kárpát-medencei elterjedéseSzerkesztés

Magyarországon alkalmilag, az Alpokalja egyes részein fészkel. A dolmányos varjúval rendszeresen kereszteződik, és az itt lévő egyedek egy része a kettő hibridje.