Főmenü megnyitása

Kortrijk (hivatalos holland név, franciául: Courtrai; latinul: Cortoriacum) belga város és önkormányzat Nyugat-Flandria területén. A helyi önkormányzat fennhatósága alá tartozik Kortrijkon kívül Aalbeke, Bellegem, Bissegem, Heule, Kooigem, Marke, és Rollegem települések is. A város a Lys folyó (vagy angolul: Leie) két partján terül el, Genttől délnyugatra kb. 42 kilométerre.

Kortrijk (Courtrai)
Broel-tornyok
Broel-tornyok
Kortrijk címere
Kortrijk címere
Kortrijk zászlaja
Kortrijk zászlaja
Kortrijk elhelyezkedése Nyugat-Flandriában
Kortrijk elhelyezkedése Nyugat-Flandriában
Közigazgatás
Ország Belgium
Régió Flandria zászlója Flandria
Közösség A belgiumi flamand közösség zászlója Flamand Közösség
Tartomány Nyugat-Flandria zászlaja Nyugat-Flandria
Járás Kortrijk járás
Polgármester Rudolf Scherpereel
(N-VA)
Irányítószám Kortrijk: 8500
Bissegem: 8501
Heule: 8051
Bellegem: 8510
Kooigem: 8510
Marke: 8510
Rollegem: 8510
Aalbeke: 8511
Körzethívószám 056
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség76 265 fő (2018)[1][2] +/-
Férfi 48,70%
Nők 51,30%
Népsűrűség922 fő/km2
Kor szerinti eloszlás (2006)
0–19 21,83%
20–64 57,71%
65 felett 20,47%
Más nemzetiségűek 4,39% (2007. január 1.)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta9,03 (2006) %
Átlagos éves jövedelem 12 964 €/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület80,02 km2
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kortrijk (Belgium)
Kortrijk
Kortrijk
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 49′, k. h. 3° 15′Koordináták: é. sz. 50° 49′, k. h. 3° 15′
Kortrijk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kortrijk témájú médiaállományokat.
Kirtrijk-ban

Tartalomjegyzék

TörténelmeSzerkesztés

A várost Cortoriacum néven a rómaiak alapították a Lys folyó egy fontos gázlója védelmére, a város maga tipikus gallo-román településként (vicus) fejlődött a közeli katonai helyőrség mellett.

A 9. században II. Balduin flamand gróf erősítette meg a várost a normann támadások ellenében. 1190-ben Kortrijk szabad királyi városi előjogokat kapott Elzászi Fülöp flamand gróftól. Ezt követően a város rohamos fejlődésnek indult és a lakosság növekedése miatt új városfalakat kellett felhúzni, ezek egy része még ma is látható (az ún. Broeltorens). A városfal többi részét 1684-ben XIV. Lajos francia király katonái rombolták le.

A 13. században Portugál Ferdinánd, Flandria grófja és unokatestvére, VIII. Lajos francia király közötti küzdelmek miatt a város szinte teljesen elpusztult. A Ferdinándot követő flamand grófok hamarosan újjáépítették a várost. Ezt követően Kortrijk hamarosan a gyapjúfeldolgozásra épülő flamand textilipar egyik legjelentősebb központja lett.

Az aranysarkantyús csataSzerkesztés

1302-ben a közeli Brugge városában felkelés tört ki a francia uralom ellen. Flandria korábban önálló tartomány volt, bár a flamand grófok névleg a francia király hűbéresei voltak. 1302. május 18-án a felkelők lemészárolták a város francia lakosságát és a francia helytartó, Jacques de Châtillon seregének egy részét, amit IV. Fülöp francia király nem hagyhatott bosszulatlanul.

A francia király serege II. Róbert, Artois grófja vezetésével Kortrijk közelében ütközött meg a jórészt gyalogos katonákat és városi milicistákat felvonultató flamandokkal. A csatatérről összegyűjtött aranyozott sarkantyúkról elnevezett aranysarkantyús csata kiemelkedő flamand győzelemmel zárult. 1973 óta a belgiumi flamand közösség ezen a napon ünnepli hivatalos napját.

1323-ban újabb felkelés tört ki Flandriában, ez alkalommal I. Lajos flamand gróf ellen. IV. Fülöp felhasználta az alkalmat az újabb beavatkozásra, és az 1328-as casseli csata után ismét elfoglalta Flandria jelentős részét. I. Lajos fia és utóda, II. Lajos 1381-ben rövid időre visszafoglalta a várost Artevelde Fülöptől, de a következő évben a franciák a roosebekei csata eredményeként ismét megszerezték Kortrijkot. A csatározások során a város súlyos károkat szenvedett.

A 15. századtól napjainkigSzerkesztés

 
A kortrijki városháza

A 15. század során a város ismét a flamand textilipar egyik sikeres és gazdag központjává fejlődött a burgundiai hercegek uralma alatt. Burgundiai Mária 1482-es halálát követően a francia királyok ismételten kísérletet tettek a város feletti uralom megszerzésére. A város 16. századi történelmét meghatározta a Hollandiában 1539-ben a spanyol uralom ellen kirobbant felkelés és V. Károly spanyol király súlyos áldozatokkal járó megtorló hadjárata, valamint a Reformációt követő háborúk. XIV. Lajos francia király uralkodása alatt a várost hatvan év alatt összesen ötször foglalták el a franciák, míg végül az 1713-as utrechti béke a város és a környező területeket az osztrák Habsburgoknak juttatta.

Az 1789-es francia forradalom és az azt követő napóleoni háborúk után a város ismét fejlődésnek indult, elsősorban a lenvászon-termelésnek köszönhetően, ugyanis a Lys folyó savassága éppen megfelel a lenfeldolgozás követelményeinek. A város súlyos tüzérségi támadások érték 1917-ben, de a legnagyobb pusztítást a szövetséges erők légitámadásai okozták 1944-ben. A város legnagyobb részét a II. világháborút követően újjá kellett építeni.

LátnivalókSzerkesztés

 
Kortrijk főtere, háttérben a Szt. Márton templom
 
A Miasszonyunk-templom (Onze-Lieve-Vrouwekerk te Kortrijk)
 
A középkori városfal maradványai, a Broel-torony
  • A városban számos múzeum található, közülük a Len- és Csipkemúzeum, amely Kortrijk textilipari hagyományait mutatja be.
 
A beguin rendház épülete Kirtrijk-ban

A város szülötteiSzerkesztés

FelsőoktatásSzerkesztés

A Leuveni Katolikus Egyetem egyik campusa (Katholieke Universiteit Leuven Campus Kortrijk – K.U.L.A.K) a Kortrijkban található.

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. [34022 Statbel]
  2. Wettelijke Bevolking per gemeente op 1 januari 2018. Statbel. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  3. ID 943-011
  4. ID 855-013
  5. No committee to develop ties with Lahore’s twins. Daily Times of Pakistan, 2007. március 2. [2012. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 8.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kortrijk témájú médiaállományokat.