Főmenü megnyitása

Kovács Margit

magyar kerámiaművész, iparművész, szobrász

Kovács Margit (Győr, 1902. november 30.Budapest, 1977. június 4.) Kossuth-díjas magyar kerámiaművész, érdemes és kiváló művész.

Kovács Margit
Kovács Margit emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 1. szám alatt
Kovács Margit emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 1. szám alatt
Született 1902. november 30.[1][2]
Győr
Elhunyt 1977. június 4. (74 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgársága magyar[3]
Foglalkozása
Iskolái Königliche Kunstgewerbeschule München (1928–1929)
Kitüntetései Kossuth-díj (1948)
Sírhely Farkasréti temető[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Margit témájú médiaállományokat.

TanulmányokSzerkesztés

Kovács Margit keramikusi tevékenységére hazai és külföldi iskolákban folytatott tanulmányok során készült fel. Jaschik Álmos magániskolájában grafikát, az Iparművészeti Iskolában porcelánfestést tanult 1924-26-ig. 1926-28 között Bécsben sajátította el a keramikusi mesterség alapjait, Hertha Bucher kerámiaműhelyében. Münchenben a Staatsschule für Angewandte Kunst intézményében képezte tovább magát keramikusként s ugyanitt szobrászhallgatóként plasztikai formálást is tanult. 1932-ben Koppenhágában tett tanulmányútja során funkcionális használati tárgyak készítésével ismerkedett. 1933-ban a Sevres-i Porcelángyárban a samottos figura és a porcelán zsánerfigurák mintázási technikáját sajátította el. A korongozás technikáját és az érzékeny plasztikai formálást egyesítve tanulmányai után Kovács Margit olyan alkotások sorát kezdte létrehozni, melyek szerencsésen oldották fel a képző- és iparművészeti tradicionális műfajhatárokat.

Művészi pályaképSzerkesztés

A 30-as évek elején mintázott terrakotta kisplasztikák, reliefek és korongolt dísztárgyak alkotásával indult művészi pályája. A 30-as évek második felében stilizáltabb falképeket és folklorisztikus hatásokat asszimiláló, egyéni hangú dísztárgyakat kezdett alkotni. A geometrizáló tendencia egyre jobban kezdett érvényesülni figuráinál a korongolt forgásformák alkalmazásával. Kúpformákra egyszerűsítette a kisméretű figurákat, a nagyobb méretű alakokat pedig oszlopszerűen kezdte megformálni. A korongolt formákat dekoratív ornamentális díszítményekkel gazdagította s a fényes fedőmázak mellett megkezdte a matt mázakkal való kísérletezést is.

Az 50-es években a népi, paraszti világot változatos zsánertémákkal megjelenítő kerámiákat alkotott. Élőképjellegű, epikusan mesélő reliefek, színes falképek mellett realisztikus hangvételű kisplasztikákat és bravúrosan korongozott nagyméretű figurákat kezdett készíteni. Kedvelt terrakotta anyagát a hatvanas és hetvenes években samottra váltotta át és expresszívebb mintázással, vagy tömbösebb formázással egyre több új témát is feldolgozott mitológiákból, mesékből s mondákból is merítve. Kovács Margit rendkívül gazdag életműve, bensőséges emberközpontúságot sugárzó művészete egyedülálló hangot képvisel kortárs kerámiaművészetünkben.

Elismerések, megrendelésekSzerkesztés

1928-ban önálló kiállítása nyílt meg egy budapesti galériában. Ettől kezdve érett és befutott művészként tartják számon. Számos megrendelést kapott köz- és magánépületek díszítésére, kerámia faliképek, domborművek készítésére. Pályája 1945 után is töretlen maradt. Elismert és foglalkoztatott művész, 1948-ban az elsők között Kossuth-díjjal tüntették ki. Számos állami megbízást kapott. Sikeres kiállítások és elismerő díjak sora bizonyítja hazai és külföldi népszerűségét.

  • 1928: Csoportkiállítás. Budapest Nemzeti Szalon
  • 1930: IV. Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, Monza. Elismerő Oklevél
  • 1933: IV. Triennale, Milánó. Ezüstérem
  • 1936: V. Triennale, Milánó. Aranyérem
  • 1937: Világkiállítás, Párizs. Elismerő Oklevél
  • 1937: A Magyar Iparművészet Országos Egyesületének Kiállítása, Budapest. Ezüstérem
  • 1938: I. Országos Iparművészeti Kiállítás, Budapest. Aranyérem
  • 1938: Nemzeti Iparművészeti Kiállítás, Berlin. Aranyérem
  • 1939: V. Triennale, Milánó. Ezüstérem
  • 1940: VII. Nemzetközi Kiállítás, Milánó. Ezüstérem
  • 1948: Kossuth-díj
  • 1953: Érdemes művész
  • 1958: Világkiállítás, Brüsszel. Nagydíj
  • 1959: Kiváló művész
  • 1962: Nemzetközi Kerámiakiállítás, Prága. Ezüstérem
  • 1971: Győr díszpolgára
  • 1974: Szentendre díszpolgára
  • 1996: Magyar Örökség díj (posztumusz)

Főbb műveiSzerkesztés

 
Kovács Margit sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-32. Kass János alkotása.
  • Korongos (1929)
  • Szent György (1935)
  • Kuglófmadonna (1938)
  • Ádám és Éva (1941)
  • Nővérek I. (1942)
  • Bort, búzát, békességet (1942)
  • Pólyázó Madonna (1942 körül)
  • Királykisasszony (1944)
  • Bárányos király (1944-1945)
  • Corpus (1948)
  • Anyám (1948)
  • Szoptató (1948)
  • Leánykérés (1948)
  • Almaszedés (1952)
  • Kenyérszegő (1952)
  • Fonó (1953)
  • Lakodalmas kályha (1953)
  • Fésülködő dáma (1957)
  • Halászasszonyok (1968)
  • A mag (1969)
  • Cantata Profana (1969)

Állandó kiállításokSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b https://rkd.nl/explore/artists/300361, 2017. augusztus 22.
  2. a b Margit Kovacs
  3. LIBRIS, 2013. január 21. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  4. 2019. szeptember 9.

ForrásokSzerkesztés

  • P. Brestyánszky Ilona: Kovács Margit. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata, 1976.
  • Bobrovszky Ida: Kovács Margit. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1961.
  • Petényi Katalin (szerk.): Kovács Margit gyűjtemény. Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1978
  • Kiss Benedek: Korong Matyi álma. Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1980.
  • Képzőművészet Magyarországon [1]
  • Győr Megyei Jogú Város Honlapja [2]
  • Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0

További információkSzerkesztés

  • Képzőművészet Magyarországon [3]
  • Kovács Margit [4]
  • Kovács Margit Általános Iskola, Művelődési Központ, Kézműves SZMKI, Győr [5]
  • Kovács Margit kerámiái [6]