Mélykastély
Mélykastély (szerbül Куштиљ / Kuštilj, románul Coştei) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.
| Mélykastély (Куштиљ / Kuštilj) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Versec |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26336 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 748 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 18 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 74 m |
| Terület | 44,7 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 02′ 07″, k. h. 21° 22′ 38″45.035278°N 21.377222°EKoordináták: é. sz. 45° 02′ 07″, k. h. 21° 22′ 38″45.035278°N 21.377222°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mélykastély témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
szerkesztésVersectől délkeletre, a Karas jobb partján, Almád, Vajdalak és Jám közt fekvő település.
Története
szerkesztésMélykastély (Kustély) török hódoltság előtti történetéről nem maradtak fenn írásos adatok, de hódoltság végén már jelentékeny helyként említették.
Az 1717. évi kamarai jegyzékben Kostil-ként fordult elő, 100 házzal.
Az 1723-1725-ös gróf Mercy térképen Custil, az 1761 évi térképen Kustil néven, a verseczi kerülethez tartozott.
1829-ben a borgiai birtokok kárpótlásaként a Bethleni gróf Bethlen család nyerte.
A 19. század közepén a gróf Bethlen család birtoka, de ekkor már három részre oszlott:
Az első rész 1856-ban báró Rudnyánszky Sándoré és Szájbély Frigyesé lett, majd 1856-ban Derencsényi Henriette, 1876-ban báró Derencsényi János özvegye, valamint Rezső, Henriette és Klára nevű gyermekeinek a tulajdonába ment át, majd 1883-ban Kormos Béla dr. közjegyző és neje Ágoston Róza vásárolták meg.
A birtok második része, 1868-ban részben Fehér Mária és Sándor, majd 1882-ben, az egész Fehér Miklós tulajdonába ment át, a kiktől 1894-ben gróf Bissingen-Nippenburg Rezső vásárolta meg.
A harmadik rész tulajdonosa 1856-ban Mocsonyi János volt, majd 1888-tól gróf Bissingen-Nippenburg Rezsőné Mocsonyi Georgina birtoka lett.
1910-ben 2220 lakosából 12 magyar, 39 német, 2116 román, 44 cigány volt. Ebből 51 római katolikus, 2141 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.
Népesség
szerkesztésDemográfiai változások
szerkesztés| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1666 | 1594 | 1596 | 1416 | 1189 | 1082 | 806[2] | 748[1] |
Etnikai összetétel
szerkesztés| Nemzetiség | Szám | % |
| Románok | 767 | 95,16 |
| Szerbek | 19 | 2,35 |
| Cigányok | 12 | 1,48 |
| Magyarok | 4 | 0,49 |
| Horvátok | 3 | 0,37[3] |
Nevezetességek
szerkesztés- Görögkeleti temploma - a 18. század közepén épült
Jegyzetek
szerkesztés
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
szerkesztés- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
