Wikipédia

Kunos István

(1901–1991) belgyógyász, egyetemi docens, kandidátus

Kunos István, névváltozata: Kúnos István (Budapest, 1901. március 9.[1] – Budapest, 1991. július 9.) belgyógyász-főorvos, egyetemi docens, az orvostudományok kandidátusa (1957).

Kunos István
Született1901. március 9.
Budapest
Elhunyt1991. július 9. (90 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Gyermekei
SzüleiKúnos Ignác
Foglalkozása
  • belgyógyász
  • egyetemi oktató
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5B parcella, 10. sor, 34. sírhely)
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyermekei Kúnos György (1942) neuroendokrinológus, farmakológus és Kúnos László (1947) műfordító, szerkesztő, egyetemi tanár.

Életpályája

szerkesztés

Kúnos Ignác (1861–1945) nyelvész, turkológus, folklorista és Széll Rózsa (1875–1971) fiaként született zsidó családban. A Magyar Királyi Tanárképző-Intézeti Gyakorló Főgimnáziumban érettségizett (1918). 1924-ben egy évig Brugsch professzor tanítványa volt. Orvosi tanulmányai végeztével a Pesti Izraelita Hitközség Kórházainak ,B” Belgyógyászati Osztályán működött. 1931-től jogosulttá vált a belgyógyász szakorvos cím használatára.[2] A második világháború után az Újságírók Szanatórium Egyesületének VI. kerületi háziorvosa volt. Később a Szent János kórház II. belosztályán dolgozott, majd a Budapesti Orvostudományi Egyetem Sebésztovábbképző Klinikájára került. 1957. március 15-től az intézmény neve IV. sz. Sebészeti Klinikára változott; s itt működött nyugalomba vonulásáig. Választmányi tagja volt a Belgyógyász Szakcsoportnak, illetve társelnöke a Magyar Kardiológusok Társaságának és tagja a Korányi Sándor Társaságnak.

Első felesége Sára Mária volt, akit 1932. június 18-án Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül. Tanúik Fodor Imre és Jeszenszky Géza voltak. 1936-ban elváltak.[3] Második házastársát, Kálmán Margitot, 1941. június 29-én Budapesten vette nőül.[4]

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (5B-10-34).

Művei

szerkesztés
  • Enkephalitises tünetekkel lefolyó acut pankreatitis. (Gyógyászat, 1929, 8.)
  • A funicularis myeliftisek aetiologiájáról. (Gyógyászat, 1929, 44)
  • A gonorrhoeas polyneuritisről. (Gyógyászat, 1930, 18.)
  • Vizsgálatok a vérserum atoxylresístens lipaséjának klinikai jelentőségéről. Gerő Sándorral. (Gyógyászat, 1930, 37.)
  • Egészségvédelem a sütő­iparban. (Unió Sütőiparosok Lapja, 1932, 2.)
  • Az endokrin mirigyrendszer extractu-mainak befolyása az egércarcinoma fejlődésére. Fodor Imrével, Erős Gedeonnal. (Gyógyászat, 1933, 4–6.)
  • Vizsgálatok a gyomor-béltractusargentaffin sejtjeinek biológiai és klinikai jelentőségére vonatkozólag. II. A bélnyárkahártya extractumának hatása a patkányok bartonella-anaemiájára. Erős Gedeonnal. (Gyógyászat, 1933, 34.)
  • A secundaer anaemiák máj- és gyomornyálkahártyakivonattal valókezeléséről. (Gyógyászat, 1934, 25.)
  • Tiszta ascorbinsav (C vitamin) hatása az experimentális egérrák növekedésére. Fodor Imrével. (Gyógyászat, 1934, 33–34)
  • Májkészítmények standardizálása a Bartonella-anaemia segítségével. Erős Gedeonnal. (Gyógyászat, 1935, 46.)
  • Újabb vizsgálatok a bélnyálkahártya antianaemiás hatására vonatkozólag. Erős Gedeonnal. (Gyógyászat, 1935, 49.)
  • Allergiás jelenségek az emésztőtractus megbetegedéseiben. (Gyógyászat, 1939, 12.)
  • A mellkasi elvezetések jelentősége a szívizom megbetegedéseiben. Fodor Imrével, Szőke Irénnel. (Orvosok Lapja, 1948, 17.; Orvosi Hetilap, 1948, 46.)
  • His köteg törzséből kiinduló extrasystole. (Orvosi Hetilap, 1948, 31.)
  • Ipari elektromos traumák hatása a szívműködésre. (Orvosi Hetilap, 1949, 10.)
  • A carotis communis valódi aneurysmája által okozott sinus caroticus túlérzékenység. Harkányi Istvánnal, Kovács Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1952, 46.)
  • A hasnyálmirigy működése gyomorresectio után. Róth Miklóssal, Káldor Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1953, 20.)
  • Kétoldali vena iliaca externa lekötés a cardiális decompensatio csökkentésére. Temesvári Antallal. (Orvosi Hetilap, 1953, 40.)
  • A mitralis stenosis sebészi kezelése. Littmann Imrével. (Orvosi Hetilap, 1953, 41.)
  • A hangtani jelenségek értékelése a mitralis stenosis műtéti indicatiójában. Bodrogi Györggyel, Plenczer Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1954, 51.)
  • Ballistokardiographiás vizsgálatok vitiumos betegeken. Garán Vilmossal. (Magyar Belorvosi Archívum, 1955, 6.)
  • 200 mitralis commissurotomiával szerzett tapasztalataink. Littmann Imrével, Temesvári Antallal, Robicsek Ferenccel és Jóna Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1955, 26.)
  • Az arteria pulmonalis felett hallható hangjelenségek értékelése mitralis stenosisban. Garán Vilmossal, Robicsek Ferenccel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1956, 5.)
  • Az ekg jelentősége a mitralis stenosis diagnosztikájában és a műtéti eredmény megítélésében. Káldor Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1956, 5.)
  • A cardiogramm jelentősége a nagyerek stenosisának diagnosztikájában. (Orvosi Hetilap, 1956, 8.)
  • A mitralis szűkület fokának megítélése a mechanikus systole időtartama alapján. Garán Vilmossal. (Magyar Belorvosi Archívum, 1957, 5–6.)
  • A tricuspidalis stenosis műtéti kezelése. Kudász Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1958, 40.)
  • Az aorta coarctatio uj diagnosztikus jele. Bodrogi Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1958, 48.)
  • Az arteria throracica internák lekötése az angina pectoris kezelésében. Kudász Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1959, 36.)
  • A mitralis recommissurotomiáról. Kudász Józseffel, Szántó Katalinnal. (Orvosi Hetilap, 1960, 28.)
  • Hat év tapasztalatai vena iliaca ligatura hatásáról a cardiális decompensatio kezelésében. Szabó Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1960, 36.)
  • A mitralis szájadék elmeszesedésének klinikai tünetei. (Orvosi Hetilap, 1960, 41.)
  • Műtéti megfigyelések és kísérletes vizsgálatok a mitralis szív színváltozásaival kapcsolatban. Kudász Józseffel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1961, 3.)
  • A pitvari septum defectus diagnosztikája és a műtéti indikáció. László Lajossal, Pavlik Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1962, 2.)
  • Újabb adatok az Ebstein-betegség klinikumához. Szántó Katalinnal. (Orvosi Hetilap, 1962, 26.)
  • Acut rheumás carditis következtében keletkezett teljes atrio-ventricularis block kezelése beültetett szívrhytmust szabályozó (pacemaker) készülékkel. Kudász Józseffel, Szabó Zoltánnal, Gömöry Andrással, Ludván Sándorral és Csete Bélával. (Orvosi Hetilap, 1963, 51.)
  • A tricuspidalis atresia diagnosztikája és therápiás meggondolások. Szántó Katalinnal, Kis-Várday Gyulával. (Magyar Belorvosi Archívum, 1963, 2.)
  • Operálható szívbetegségek. Kudász Józseffel. (Budapest, 1965)
  • A vena iliaca externák lekötése a chronicus cor pulmonale tüneti kezelésében. Kudász Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1965, 38.)
  • A szívcsúcsgörbe alaki sajátságai mitralis vitiumban. Bodor Elekkel. (Orvosi Hetilap, 1966, 49.)

Emlékezete

szerkesztés
  • Kúnos István-díj: 2001-ben alapították olyan fiatal kutatók számára, akik a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának keretében végzett kutatómunkájukkal jelentős eredményt értek el a cardiovascularis tudományok terén.
  • Magyar Kardiológus Társaság örökös, tiszteletbeli elnöke[5]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Születési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári születési akv. 257/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
  2. ↑ Fővárosi Közlöny, 1931. június 5. (42. évfolyam, 36. szám)
  3. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 825/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
  4. ↑ Magyar Nemzet, 1941. július 1. (4. évfolyam, 147. szám)
  5. ↑ Mai Nap, 1991. július 12. (3. évfolyam, 162. szám)

Források

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kunos_István&oldid=26772310”