Wikipédia

Gerő Sándor (orvos)

(1904–1992) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár
Ez a szócikk az orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Gerő Sándor (egyértelműsítő lap).

Gerő Sándor (Budapest, 1904. április 12. – Budapest, 1992. július 28.) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1956), doktora (1963).

Gerő Sándor
Született1904. április 12.
Budapest
Elhunyt1992. július 28. (88 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBlich Dorottya
(h. 1936–1956)
Körmöczy Zsuzsa
(h. 1958–1992)
Foglalkozása
  • orvos
  • belgyógyász
  • gerontológus
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1928, orvostudomány)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5B parcella, 1. sor, 13. sír)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Gerő (Goldstein) Ábrahám (1876–1933) ügyvédi írnok, magántisztviselő és Friedman Alice gyermekeként született zsidó családban.[1] Gyermekkorát édesanyjával és húgaival Máramarosszigeten töltötte. Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1928-ban általános orvosi oklevelet szerzett. Ezt követően a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs Utcai Kórházának Belgyógyászati Osztályára került, ahol Fodor Imre gyakornoka, majd segédorvos volt. 1934 és 1936 között alorvosként működött és biokémiai tanulmányokat folytatott. 1936 és 1942 között a Központi Röntgen Intézetben Bársony Tivadar mellett volt alorvos. 1942-ben radiológus szakorvosi vizsgát tett. A második világháború idején behívták munkaszolgálatra, ahonnan 1944-ben került haza. 1944 végén a nyilasok előbb sáncmunkára küldték, majd a buchenwaldi koncentrációs táborba deportálták. Hazatérése után ismét a Szabolcs Utcai Kórház munkatársa lett, ahonnan 1946-ban az Országos Társadalombiztosító Intézethez került belgyógyász főorvosnak. Két évvel később a Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinikáján kezdte meg egyetemi pályafutását mint adjunktus. 1950 és 1952 között részt vett Gömöri Pál mellett a Budapesti Orvostudományi Egyetem (később SOTE) III. sz. Belgyógyászati Klinika megszervezésében és kinevezték a klinika helyettes igazgatójává. 1956-ban az Adatok a heparin antilipémiás hatásához című disszertációjának megvédése után az orvostudományok kandidátusa lett. A következő évtől 1961-ig betöltötte a Klinika docensi tisztségét. 1959 áprilisától 1974 decemberéig a tanszék vezetője volt. 1961 júliusában egyetemi tanárrá és a Klinika igazgatójává nevezték ki. 1963-ban megkapta az orvostudomány doktora címet. 1973-ban önálló kutatócsoportot hozott létre az arteriosclerosis pathogenesisének tanulmányozására.

Hobbija a keleti szőnyegek gyűjtése volt.

Első felesége dr. Blich Dorottya („Dóra”, 1903–1956) orvos volt, akit 1936. június 13-án Budapesten vett feleségül.[2] 1956-ban öngyilkos lett. Második házastársa Körmöczy Zsuzsa (1924–2006) teniszezőnő volt (1958-tól).

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (5B-1-13).

Tisztségei szerkesztés

  • MTA I. sz. Klinikai Bizottsága tagja
  • Egészségügyi Tudományos Tanács Belgyógyász Bizottságának tagja
  • Belgyógyász Szakcsoport vezetőségi tagja
  • Magyar Belgyógyász Társaság vezetőségi tagja
  • Magyar Gerontológiai Társaság vezetőségi tagja
  • Magyar Atherosclerosis Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke
  • Európai Arteriosclerosis Társaság választmányi tagja
  • washingtoni American College of Cardiology tagja
  • londoni Royal Society of Medicine külső tagja (1959-től)
  • Lengyel Kardiológiai Társaság tiszteletbeli tagja
  • párizsi Société de l’Athérosclérose tagja

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Munka Érdemrend arany fokozata (1974, 1984)[3][4]

Főbb művei szerkesztés

  • Vizsgálatok a vérszérum atoxylresistens lipaséjának klinikai jelentőségéről. Kunos Istvánnal. (Gyógyászat, 1930)
  • Salyrgan hatása diabetes insipidusnál (Therapia, 1934)
  • Endokrinológiai és alkattani adatok a szexualitás kérdéséhez (Gyógyászat, 1935)
  • Kísérletek a cukorbaj alkati gyógyítására (Gyógyászat, 1936)
  • Munkaártalmak patogenezise és megelőzése. 1–3. Fischer Antallal, Sellei Kamillóval. (Orvosi Hetilap, 1949–1950)
  • A Q-láz előfordulása Magyarországon. Farkas Elekkel, Takátsy Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1950. 23.)
  • A toluidinkék hatása aphagocytosisra. Kérdő Istvánnal, Mosonyi Lászlóval. (Kísérletes Orvostudomány, 1951)
  • Salyrgan hatása diabetes insipidusnál. (Therapia, 1956)
  • Adatok a heparin antilipémiás hatásához. Kandidátusi értekezés. (Budapest, 1956)
  • A XVII. transzport. Élményregény a vészkorszakból. (Tel-Aviv, 1957)
  • Q-láz (Újabb fertőző betegségek. Budapest, 1957)
  • A lipoidanyagcsere zavarai. Donhoffer Szilárddal. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1957)
  • Az atherosclerosis kutatások mai állása (Orvosi Hetilap, 1959. 25.)
  • Különböző érterületek összehasonlító vizsgálata immunoelektroforézissel. Gergely Jánossal, Jakab Lajossal, Székely Judittal és Virág Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1961. 6.)
  • Complex Formation in vitro between Mucopolysaccharides from Atherosclerotic Aortic Intimas and Plasma b-lipoprotein and Fibrinogen. Többekkel. (Journal of Atherosclerosis Research, 1961)
  • Az atherosclerosis kutatás fő kérdései. Doktori értekezés. (Budapest, 1963)
  • A gyomornedv mucopolysaccharidáinak szerepe a vérlipoidkép alakulásában. Bihari-Varga Magdolnával. Székely Judittal, Romics Lászlóval és Steingaszner Olgával (Orvosi Hetilap, 1965. 38.)
  • Lipaemia–véralvadás–atherosclerosis. Székely Judittal. (Orvosi Hetilap, 1966. 44.)
  • A szív és érrendszer betegségeinek allergiás és autoimmun vonatkozásai. Székely Judittal. (Magyar Belorvosi Archivum, 1973)
  • Az érfal patológiás szerkezetváltozásának szerepe a lipidlerakódásban. Bihari-Varga Magdolnával, Fehér Imrével. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1975)
  • Klinikai megfigyelések primaer hyperlipoproteinaemiában 218 eset kapcsán. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1945. 43.)
  • Immunreakciók vizsgálata érbetegségekben. Horváth Máriával, Ónody Klárával. (Orvosi Hetilap, 1979. 39.)
  • Clofibrat kezelés hatása a szérumlipidekre és lipoproteinekre. Romics Lászlóval, Szondy Évával. (Orvosi Hetilap, 1980. 6.).

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 356/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 19.)
  2. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 442/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 19.)
  3. ↑ Magyar Közlöny, 1974. július 4. (47. szám)
  4. ↑ Magyar Közlöny, 1984. április 26. (18. szám)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gerő_Sándor_(orvos)&oldid=26772285”