Főmenü megnyitása

Kunosvágása (szlovákul: Kunešov, németül: Kuneschhau) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Kunosvágása (Kunešov)
Kunosvágása címere
Kunosvágása címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Turisztikai régióGarammente
Rang község
Első írásos említés 1342
Polgármester Mária Slašťanová
Irányítószám 967 01
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZH
Népesség
Teljes népesség216 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság779 m
Terület23,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kunosvágása (Szlovákia)
Kunosvágása
Kunosvágása
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 44′ 00″, k. h. 18° 52′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 00″, k. h. 18° 52′ 10″
Kunosvágása weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Körmöcbányától 7 km-re, északnyugatra fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1342-ben „villa St. Michaelis" néven Lipót körmöci kamaragróf oklevelében említik először. A falu Körmöcbánya körzetében német bányászok betelepítésével keletkezett. 1429-ben Luxemburgi ZsigmondKwneschaw" települést Körmöcbánya városának adta. Lakói 1848-ig a város jobbágyai voltak. 1601-ben 81 ház állt itt. 1628-ban a török rajtaütött a településen és lakóit elhurcolta.

Vályi András szerint: „KUNOSO. Koneshain. Tót falu Bars Várm. földes Ura Körmöcz Bánya Városa, lakosai katolikusok, fekszik Körmötzhöz nem igen meszsze, határja középszerű."[2]

1828-ban 85 házában 1550 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek szerint: „Konosov, (Koneshely), Bars m. német falu, Thurócz vmegye szélén: 1476 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Nagy erdő. Sovány határ. F. u. Körmöcz városa. Ut. p. Körmöcz."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Kunosvágása, a körmöczbányai hegyekben fekvő német kisközség, 1810 róm. kath. vallású lakossal. Első lakosai 1217 körül telepített thüringiai gyarmatosok voltak. A hagyomány szerint első hospese valami Kuno nevű thüringiai volt, ki után a községet elnevezték. Akkoriban Kuneshai volt a neve. Később Koneshay, majd tótul Konosov néven találjuk említve. Zsigmond király 1429-ben Körmöczbányának adja zálogba és ekkor Kunushaj alias villa s. Michaelis körülirással találjuk említve. Temploma 1400 körül épült, de az idők folyamán gyakran átépítették. Lakosainak egy része bányász, a másik része pedig nyáron az Alföldre megy dolgozni, otthon azután az asszonyok és a leányok végzik a különféle mezei munkát. E község 887 méter magasságban fekszik a tenger szine fölött. Télen itt rendkívüli hidegek uralkodnak és a nyár nagyon rövid. Érdekes, hogy míg Jánosrét e községtől gyalogosan alig egy óra járásnyira van, a temparaturában mégis oly nagy a különbség, hogy ott kb. három héttel előbb aratnak. Most a kir. kincstárnak van itt nagyobb erdőterülete. Saját postája van, távirója Körmöczbánya, vasúti állomása pedig Jánoshegy."[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

A szlovák nemzeti felkelés idején környékén partizáncsoportok tevékenykedtek. Német lakosságát a háború után kitelepítették.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 1913, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 244 lakosából 195 szlovák és 45 német volt.

2011-ben 250 lakosából 181 szlovák és 35 német.

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. július 5.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés