Főmenü megnyitása

Landzsásötfalu (1899-ig Primfalu, szlovákul Hôrka, németül Horke) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Lándzsásötfalu (Hôrka)
Szent András temploma
Szent András temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Első írásos említés 1311
Polgármester Vladimír Boška
Irányítószám 059 12
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség1992 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség157 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság600 m
Terület11,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lándzsásötfalu (Szlovákia)
Lándzsásötfalu
Lándzsásötfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′ 11″, k. h. 20° 23′ 42″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 11″, k. h. 20° 23′ 42″
Lándzsásötfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lándzsásötfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Poprádtól 8 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Magyar nevét onnan kapta, hogy öt faluból (Kissócz-Kischendorf, Primfalu-Preimsdorf, Miklósfalu-Nickelsdorf, Horka és Szent-András-Andreasdorf) egyesült a 19. század közepén, melyek az ún. lándzsás kerülethez tartoztak.

TörténeteSzerkesztés

A falurészek közül először Primócot említik 1312-ben "villa Primi" néven. Primóc 1312 előtt a Henrik comes által Primnek adott birtokrészen keletkezett. 1317-ben Lőcse város birtoka. 1399-ban "Primfalua" alakban említik. 1411-ben Luxemburgi Zsigmond a vágsziklási karthauzi rendnek adományozta. 1787-ben 8 háza és 47 lakosa volt. 1828-ban 10 házában 79 lakos élt. A 19. század közepén egyesült Horkával.

Kisócot 1324-ben "Hisfalua" alakban említik először. 1511-ben "Hysowecz" néven tűnik fel. Egykor vas és mangánbányászok lakták. 1787-ben 38 házában 192 lakos élt. 1828-ban 32 háza volt 238 lakossal. A 19. század közepén egyesült Horkával.

Szentandrás területe már a kőkorszakban lakott volt. 1317-ben "Sanctus Andreas" néven említik először. 1382-ben "Zenthandras", 1435-ben "Zekyzenthanandras" volt a neve. 1787-ben 24 háza és 186 lakosa volt. 1828-ban 20 házában 148 lakos élt. 1850-54-ben járási székhely. A 19. század közepén egyesült Horkával.

Horka 1347-ben "Bosafalua" alakban szerepel először írásban. A 13. században élt Bozsa comes nevét viselte. 1787-ben 12 háza és 78 lakosa volt. 1828-ban 9 házában 61 lakos élt. Lakói bányászattal, földműveléssel, fuvarozással foglalkoztak.

Vályi András szerint "HORKA. Elegyes tót falu Szepes Várm lakosai katolikusok, mind a’ két féle fája szűken van, határjának 1/4 sovány, több javaik középszerűek." [2]"KISÓCZ. Kisovcze. Elegyes falu Szepes Várm. földes Ura Glocz Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Svaboczhoz nem meszsze, és annak filiája, Ispotállya is vagyon, és két majorja, határjának fele köves, és sovány, fája nintsen elég, de más javai vannak." [2]"PRIMÓCZ. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Kubínyi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Svabócznak szomszédságában, és annak filiája, határjában fája nints, más javai középszerűek, második osztálybéli." [2]"SZENT ANDRÁS. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Budaházy Uraság, lakosai katolikusok; határja jó, de egy része középszerű. " [2]

Fényes Elek szerint "Horka, tót falu, Szepes vmegyében, Lőcséhez nyugotra egy posta állásnyira, a liptói országutban: 61 kath. lak. Van itt Budaházy uraságnak egy udvara, s egy k. postahivatal. " [3] "Kissócz, Szepes vm. tót falu, Svabocz fil., 238 kath. lak. Savanyuviz. F. u. Glosz, Görgei, Stavácz, Marsalkó, s m. Ut. p. Horka."[3]"Primócz, tót falu, Szepes vármegyében, Svabócz fil. 70 kath. lak. Van itt Mercz uraságnak egy udvarháza. Ut. p. Horka."[3]"Szent-András, (Svati Ondrey), tót falu, Szepes vmegyében, ut. p. Horkához közel a liptói postautban, 146 kath., 3 evang. lakossal s jó savanyuviz-forrással. Alkotó részei: szén-savany-szesz, elszáló vasvitriol, ércz-mész (ochra), elemésztő föld, keserűsó, bányász alkali. Használ a felesleges csípős nedvtől származott bajokban, s a gyengeségi nyavalyákban. F. u. Szentandrásy, Mercz, Szmrecsányi, Sváb, Hatbafny s m."[3]"Miklósfalva, tót falu, Szepes vmegyében, Svabócz fil., 86 kath., 10 evang. lak. F. u. Vadnay, Sváby s m. Ut. p. Lőcse."[3]

1850 és 1854 között itt székelt a járásbíróság. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben a községnek 368, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel és cigány kisebbséggel.

2011-ben 1778 lakosából 1685 szlovák volt.

Neves személyekSzerkesztés

  • Szentandráson született 1837-ben Sváby Pál filológus és reáliskolai igazgató.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Andrásnak szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, a 18. században átépítették.
  • Barokk kápolnáját 1736-ban építették a korábbi kápolna alapjain. Két gótikus szobra a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeumban található.

JegyzetekSzerkesztés

  • Malovcová, B. a kol.: Hôrka - Minulosť a súčasnosť kopijníckych obcí.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. a b c d Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. a b c d e Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információkSzerkesztés