Lleida
Lleida (spanyolul: Lérida) város Nyugat-Katalóniában, a hasonló nevű megye székhelye a Segre folyó partján. Lleida járás közvetlenül Aragónia mellett fekszik, a Zaragoza felé vezető A2-es úton tőle 20 kilométerre Fraga már Aragóniában van.
| Lleida | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Autonóm közösség | Katalónia | ||
| Tartomány | Lleida | ||
| Comarca | Segrià | ||
| Rang | község Katalóniában | ||
| Hivatalos nyelv | katalán | ||
| Székhely | Lleida City | ||
| Polgármester | Fèlix Larrosa i Piqué (2023. június 17. – ) | ||
| Irányítószám | 25001–25008 | ||
| Körzethívószám | +34 973 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 143 094 fő (2023)[1] | ||
| Népsűrűség | 675,93 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 155 m | ||
| Terület | 211,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 41° 37′, k. h. 0° 38′41.616667°N 0.633333°EKoordináták: é. sz. 41° 37′, k. h. 0° 38′41.616667°N 0.633333°E | |||
 | |||
| Lleida weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lleida témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A város a Katalán központi mélyföldön fekszik. Anyavárosi területe mintegy 250 000 lakosú. Segrià katalán tartomány székhelye és legnagyobb városa. Raimat és Sucs elővárosokkal együtt 137 387 lakosa volt 2010-ben.
Lleida Katalónia egyik legősibb városa, a bronzkor óta lakott. A rómaiak érkezéséig az ilergéták ibér népcsoport lakta. Augustus császár Ilerda nevet adott a városnak.
Nyelvek
szerkesztésHagyományosan a katalán nyelv lleidatà dialektusát beszélik, de sokan beszélnek spanyolul is.
Történelem
szerkesztés
Ókor
szerkesztésA rómaiak előtt Iltrida és Ilerda néven hívott város volt az ilergéták ibér törzs fővárosa. Indibil és Mandoni, az ilergéták és auszutenék királya többször megvédték a várost a karthágói és római betörés ellen.
A rómaiak alatt a félsziget nagy részéhez hasonlóan Hispania Tarraconensis provincia része volt, a Tarraco és Caesaraugusta közti útvonalon akkor is a legfontosabb állomás volt.[2]
I. e. 49-ben Caesar polgárháborújában a Caesar és a pompeji legátus közti fontos összecsapás színhelye volt, melyről Caesar a „propter ipsius loci opportunitatem” és Ilerdam videas szavakkal emlékezik.[3]
Középkor
szerkesztés942-ben a kalandozó magyarok sikertelenül ostromolták a várost.
A 8. és 12. század közt a mórok uralták, 1149-ben került ismét európai kézre. 1297-ben a félszigeten a harmadik modern egyetemként alapult a Lleidai Egyetem.
Modern kor
szerkesztésAz ezredforduló óta Lleida többek között jelentős számú andalúz bevándorlónak köszönhetően szépen növekszik a lakossága. 2007-ben Lleida volt az Év Katalán Kulturális Fővárosa.[4]
Távközlés és közlekedés
szerkesztés
Lleida-Pirineus repülőtér
szerkesztésLleida hosszú ideig nagyban függött a közeli, mint például az El Prat de Llobregat, a Girona vagy a Zaragoza repülőterektől. A Lleida–Alguaire repülőtér 2010-ben nyitotta meg kapuit.
Vonat és busz
szerkesztésLleida egy személyszállító vasútállomással rendelkezik, illetve mind a városban, mind pedig város közti, akár Franciaország felé tartó irányban megfelelő buszhálózattal bír.
Testvérvárosok
szerkesztés
Kulturális vonatkozások
szerkesztésA város a La Presó de Lleida (Lleida börtöne) című katalán népdal[7] tárgya, ami már a 17. századból igazolható, de ennél is régebbi lehet. Ez egy nagyon népszerű dallam, amit rengeteg művész, például Joan Manuel Serrat is használ.
Népesség
szerkesztésA település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 2353 | 21 885 | 36 119 | 56 456 | 109 573 | 119 935 | 135 919 | 139 809 | 137 856 | 143 094 |
| 1717 | 1887 | 1936 | 1955 | 1981 | 2004 | 2009 | 2013 | 2018 | 2023 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Municipal Register of Spain of 2023
- ↑ Antonine Itinerary pp. 391, 452.
- ↑ Julius Caesar Commentarii de bello civili i. 38, et seq.; Florus iv. 12; Appian, B.C. ii. 42; Velleius Paterculus ii. 42; Suetonius Caes. 34; Lucan, Pharsal. iv. 11, 144.
- ↑ e-barcelona.org: 'Lleida se estrena como capital de la cultura catalana durante 2007 :: e-barcelona.org :: Fòrum de Cultura, democratitzem la democràcia'. e-barcelona.org. [2011. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- ↑ Viles agermanades – Lleida – Perpignan la Catalane (francia nyelven). mairie-perpignan.fr. (Hozzáférés: 2007. október 1.)
- ↑ INFO POINT EUROPA. Ajuntament de Lleida. La UE i Lleida (katalán nyelven). infopoint.paeria.es. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 1.)
- ↑ Segrià. "La presó de Lleida", romanç. www.xtec.cat. (Hozzáférés: 2016. november 7.)
Külső hivatkozások
szerkesztés- Lleida hivatalos weblapja
- A Lleidai Egyetem weblapja
- Lleida turisztikai weblapja Archiválva 2007. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Katalán nyelvű portál
