Lucsivna

község Szlovákiában

Lucsivna (szlovákul Lučivná, németül Lautschburg) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Lucsivna (Lučivná)
Lučivná 20 Slovakia.jpg
Lucsivna címere
Lucsivna címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rang község
Első írásos említés 1321
Polgármester Stanislav Gavalier
Irányítószám 059 31
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség991 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság771 m
Terület18,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lucsivna (Szlovákia)
Lucsivna
Lucsivna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 20° 08′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 20° 08′ 40″
Lucsivna weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Poprádtól 12 km-re nyugatra, 750 m magasan fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a szláv ločiti (= elválasztani) igéből ered.

TörténeteSzerkesztés

1321-ben említik először „Lutzina” néven. A falu eredetileg a savniki cisztercita apátság jobbágyfaluja volt. A későbbiek során „Luchyna” (1347), „Lwchwa” (1398), „Lucsivna” (1417) alakban szerepelt. Mátyás király vadászlakot építtetett ide, melyet később nemesi kúriává alakítottak át. Egykor királyi vámház is állott itt. A 16. században Késmárk városának faluja volt. Lakói híres sajtkészítők voltak. A falu a 18. században a Váradi-Szakmáry család birtoka lett, akik a falutól északra klimatikus fürdőt létesítettek. 1787-ben 55 házában 472 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUCSIVNA. vagy Laucsburg. Tót helység Szepes Várm. földes Ura Szakmáry Uraság, a’ kinek Kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Alsó Sunyavának szomszédságában, és annak filiája, postája, harmintzadgya is vagyon, határja középszerű, sajtya jó, meszet is nevezeteset készítenek lakosai, némelyek pedig fuvarozással keresik élelmeket, Lucsivna vize keresztűl foly, és néha ártalmas.[2]

1828-ban 65 háza és 471 lakosa volt. Az itt élők főként fuvarozással, juhtenyésztéssel, mészégetéssel foglalkoztak.

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

A fürdő 1937-ben pavilon jellegű gyógyintézetté bővült.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 447, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 943 lakosából 871 szlovák és 55 cigány volt.

2011-ben 978 lakosából 807 szlovák.

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

További információkSzerkesztés