Magyar labdarúgókupa
A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat. Győztese indulhat az Európa Konferencia Ligában. A kupát 1909-ben írták ki először, összesen 84 alkalommal rendezték meg, a lebonyolítási formát pedig többször módosították. A legsikeresebb kupacsapat a trófeát 24-szer elhódító Ferencváros. A jelenlegi címvédő a Zalaegerszeg.
| Magyar labdarúgókupa | |
 | |
 2023–2024-es Magyar Kupa | |
| Címvédő | Zalaegerszegi TE FC |
| Legtöbb győzelem | Ferencvárosi TC (24) |
| Adatok | |
| Sportág | Labdarúgás |
| Résztvevők | változó |
| Kontinens | Európa |
| Ország |  Magyarország |
| Alapítva | 1909–10 |
| Honlap | [1] |
| Médiapartner | M4 Sport |
Története szerkesztés
A mai labdarúgás őshazájában 1872-ben nem a bajnokságot (1888-ban indult útjára) írták ki előbb, hanem az Angol Kupát (FA) [Football Association Cup-ot, magyarul a labdarúgó-szövetség Kupája]! Más országokban, így 1874-ben Skóciában is megelőzte a kupa a bajnokságot, amit csak 1891-ben írtak ki!
Magyarországon az első klasszikus országos jellegű kupaküzdelem az Ezüstlabda vándordíj volt, amelyet a Magyar AC írt ki 1903-ban. A díjat 1909-ben az FTC nyerte meg, miután a hét alkalomból ötször bizonyult a legjobbnak. Az Ezüstlabda végleges elnyerése, a nemzeti bajnokságot követő nyolcadik év után 1909-ben indult útjára a Magyar Kupa.
Steiner Hugó és Minder Frigyes 1908-ban vetette fel egy angol mintára lebonyolítandó kupa megrendezésének lehetőségét. Az MLSZ felkarolta a kezdeményezést, és közadakozásból megalapította a kupa, mint örökös vándordíj feltételeit. Első ízben 1909. augusztus 13-án, kieséses rendszerben 28 – 18 fővárosi és 6 vidéki – egyesület csapatainak részvételével írták ki. A győzteseknek átadandó ezüst trófea csak 1923-ban készült el. 1909. november 21-én a Litográfia–Vívó AC (2:1) közötti összecsapással vette kezdetét a Magyar Kupa története. Az első kupagyőztes a megismételt mérkőzés alapján, az MTK–Ferencváros (2:1) összecsapást követően az MTK lett. A küzdelemsorozat az első világháború miatt 1911-1921-ig szünetelt, majd a párizsi olimpia miatt az 1923-1924-es sorozat háttérbe szorult. 1921-óta az MLSZ az örökös vándordíj kupa kisebbített mását kiadta a győztesnek. Az MLSZ határozata értelmében 1925/1926 évben bevezette a professzionizmust, így a kupa küzdelmeiben csak az amatőr egyesületek csapatai játszhattak. A következő kiírásnál már a profi csapatok is bekapcsolódhattak a küzdelmekbe. A harmincas évek második felében az MLSZ nem írta ki a kupamérkőzéseket. A profi csapatok inkább a külföldi portyákat szorgalmazta.
Az új kiírásnál rögzítették, hogy:
- a kupagyőztes tekinthető nemzetközi viszonylatban a 2. magyar csapatnak. A meghatározás célja, hogy a klubcsapatok részére kiírt különböző nemzetközi tornákra a bajnokcsapat mellett az egyik jogosult a kupagyőztes lett,
- a Corinthián Díjjal összekapcsolt Magyar Kupa szabályzata értelmében, a legtovább jutott amatőr csapat egy osztállyal feljebb kerül a bajnokságban, illetve ha az év végén kiesésre állna, nem esik ki,
- ha két csapat egyenlő eredménnyel verseng az első helyért, vagy küzd a kiesés ellen, akkor nem a jobb gólarány dönti el a kedvezőbb helyezést, hanem az a körülmény, hogy melyik csapat maradt tovább állva a Magyar Kupában.
A második világháború újabb szünetet rendelt el, de különféle Hadi-kupákkal színesítették a labdajátékot. A szovjet megszállás után sajnálatosan, de 1951-ig kellett várni az új név alatti – Magyar Népköztársaság-kupa – új kupakiírásra. A kiírást hátráltatta egyik-másik csapatunk nyakló nélküli portyamérkőzései. 1953-ban a kupasorozat a negyeddöntők után félbeszakadt. Kétségtelen, hogy a forradalom újra gátolta a kupasorozat kiírását, az 1955-56-os kiírás döntőjére csak 1958-ban került sor.
A magyar kupa győztese az Európa Konferencia Ligában vehet részt.
Legtöbb országban a bajnokság mellett párhuzamosan folynak országos kupamérkőzések is. Ezeknek az erkölcsi és sportértéke egyenrangú a bajnokság értékével. 1960-ban kontinensünk kupagyőzteseinek kiírták – a Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) mintájára – a Kupagyőztesek Európa Kupáját (KEK). Az első KEK-ben az MNK legutolsó védője a Ferencváros indult. A következő évben, 1961-ben úgy határoztak – mivel nálunk nincs kupaküzdelem -, hogy a magyar bajnokság második helyezettje, az Újpesti Dózsa képviseli a magyar színeket. A KEK kiírása arra késztette az MLSZ-t, hogy újra kiírja a z MNK-t. 1964 óta minden éven zajlanak a küzdelmek. Egyedül 1971-ben nem hirdettek kupagyőztest, amikor a naptári éves rendszerről őszi-tavaszi idényre való átállás (visszaállás) miatt fél évig szüneteltek a kupaküzdelmek. 1977-ben az eredeti trófeát a Ferencváros klubházából ellopták, a ma használt kupa az előző másolata. 2009-ben az ellopott serleg megkerült, Kisteleki István MLSZ-elnök egy aukciós oldalon saját pénzéből visszavásárolta.[1] Később azonban kiderült, hogy mégsem az eredeti trófea volt az: a serlegen ugyanis csak az MTK neve olvasható, anyaga pedig nem ezüst, hanem ezüstözött bronz. Amikor 1923-ban elkészült a kupa, a két addigi győztes, az FTC és az MTK kapott egy-egy másolatot. Az FTC példánya megvan, az MTK-é azonban a '90-es években eltűnt, Kisteleki tehát ezt a trófeát szerezte vissza.[2]
A kupa elnevezései szerkesztés
Döntők szerkesztés
Az alábbi táblázatban olvashatók a magyar labdarúgókupa döntőinek eredményei. A csapatokat az adott időszakban használt nevükkel jelöltük.
Győzelmek száma szerkesztés
| Csapat | Győzelem | Vereség | Szezonok |
|---|---|---|---|
| Ferencvárosi TC | 24 | 9 | 1913, 1922, 1927, 1928, 1933, 1935, 1942, 1943, 1944, 1958, 1972, 1974, 1976, 1978, 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004, 2015, 2016, 2017, 2022 |
| MTK Budapest (korábban MTK, MTK-VM, Hungária és Bástya néven is) | 12 | 3 | 1910, 1911, 1912, 1914, 1923, 1925, 1932, 1952, 1968, 1997, 1998, 2000 |
| Újpest FC (korábban Újpesti Dózsa és Újpesti TE néven is) | 11 | 7 | 1969, 1970, 1975, 1982, 1983, 1987, 1992, 2002, 2014, 2018, 2021 |
| Budapest Honvéd (korábban Kispesti AC, Budapesti Honvéd és Kispest-Honvéd néven is) | 8 | 11 | 1926, 1964, 1985, 1989, 1996, 2007, 2009, 2020 |
| Debreceni VSC | 6 | 2 | 1999, 2001, 2008, 2010, 2012, 2013 |
| Győri ETO (Rába Vasas ETO néven) | 4 | 4 | 1965, 1966, 1967, 1979 |
| Vasas | 4 | 4 | 1955, 1973, 1981, 1986 |
| MOL Fehérvár FC (FC Fehérvár és MOL Vidi FC néven) | 2 | 5 | 2006, 2019 |
| Diósgyőri VTK | 2 | 4 | 1977, 1980 |
| Pécsi MFC (Pécsi Munkás SC néven) | 1 | 2 | 1990 |
| Zalaegerszeg | 2023 | ||
| Bocskai (Debrecen) | 1 | 1930 | |
| III. Kerületi TVE | 1 | 1931 | |
| Soroksár | 1 | 1934 | |
| Szolnoki MÁV | 1 | 1941 | |
| BFC Siófok (Siófoki Bányász SE néven) | 1 | 1984 | |
| Békéscsaba 1912 Előre (Békéscsabai ESSC néven) | 1 | 1988 | |
| Sopron (Matáv FC Sopron néven) | 1 | 2005 | |
| Kecskeméti TE | 1 | 2011 | |
| Salgótarján | – | ||
| Szombathely | – | ||
| Tatabánya | – | ||
| Vác | – | ||
| BVSC | – | ||
| Komló | – | ||
| MAC | – | ||
| Attila (Miskolc) | – | ||
| BAK | – | ||
| Szeged | – | ||
| BEAC | – | ||
| BSZKRT | – | ||
| BTC | – | ||
| Dorog | – | ||
| Mezőkövesd | – | ||
| Puskás Akadémia | – | ||
| Paks | – | ||
| Budafok | – | ||
| Kolozsvári Vasutas | – |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20090819-kisteleki-visszaszerezte-az-ellopott-magyar-kupat.html
- ↑ http://www.origo.hu/sport/focivilag/20101119-legendas-tortenetek-ovezik-a-vbtrofeat-es-a-magyar-kupat.html
- ↑ a b A korabeli elnevezés Magyar Kupa volt.
- ↑ A korabeli elnevezés Magyar Népköztársaság Kupa volt
- ↑ A hivatalos elnevezése Samsung Magyar Kupa volt.
- ↑ A hivatalos elnevezése Arany Ászok Magyar Kupa volt.
- ↑ A hivatalos elnevezése.
- ↑ A megismételt döntő 2–1-es állásnál, a 80. percben sötétedés miatt félbeszakadt. A maradék tíz perc pótlását november 20-án a BTC–MTK-tartalékmérkőzés szünetében játszották le, melyen az MTK még egy gólt szerzett.
- ↑ A kitűzött kupadöntőre az MTK nem állt ki, mert a szövetség egyik korábbi, a pályák kijelölésére vonatkozó határozatának jogérvényességét vitatta, majd a Belügyminisztériumhoz fordult.A Belügyminisztérium helyt adott az MTK panaszának, mely szerint a mérkőzést a Hungária körúti pályán kellett volna lejátszani. Az MLSZ az 1911–1912-es magyar kupa döntőjét 1913. december 14-re írta ki, amire az FTC nem állt ki, nevezését az 1913–1914-es szezonra nem adta le. Az MLSZ játék nélkül az MTK-t hirdette ki győztesnek.
- ↑ Az 1956-os kiírás a forradalmi események miatt félbeszakadt, annak döntőjét rendezték meg két évvel később.
- ↑ FTC Baráti Kör: Muzeális lapszemle, 1991.VI.18. Magyar Kupa döntő, Ferencváros - Váci Izzó 1:0[halott link]
- ↑ FTC Baráti Kör: Muzeális lapszemle: 1993.VI.2. Magyar Kupa döntő, Haladás - FTC 1-1[halott link]
- ↑ FTC Baráti Kör: Muzeális lapszemle: 1993.VI.23. Magyar Kupa döntő, FTC - Haladás 1-1 (Tizenegyesekkel 5:3)[halott link]
- ↑ Kamber gólja döntött, nyolcadszor kupagyőztes a Budapest Honvéd!. NSO.hu, 2020. június 3. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ MK: Gyakorolni kellett az ünneplést, nem vagyunk hozzászokva – Michael Oenning. Nemzeti Sport Online, 2021. május 4.
- ↑ Kft, New Wave Media Group: Tömegverekedés, elképesztő dráma: a 122. percben dőlt el a Magyar Kupa-döntő (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2023. május 4.)
Források szerkesztés
- Nagy Béla: A Labdarúgó MNK története (Budapest, 1978)
- Thaly Zoltán: 100 éves a Magyar Labdarúgó Szövetség – 2000. Az MLSZ és a Szókincs Kiadó ISBN 963-86106-1-1
- Labdarúgás – 1967. XIII. évfolyam 5., 6., 9., 10., 11. szám
- Labdarúgás – 1985. XXXI. évfolyam 5. szám
