Majthényi Tivadar
Báró kesselőkői Majthényi Tivadar (angolul: Baron Theodore Majthényi) (Magyarország, 1838. augusztus 22. – Goodhope, Douglas megye, Missouri, Amerikai Egyesült Államok, 1909. november 6.[1]) az amerikai polgárháború egyik hős lovas katonája kapitányi rangban, mind az amerikai hadseregnek, mind az 1867 után újjászervezett honvédseregnek tisztje.
| Majthényi Tivadar | |
| Született | 1838. augusztus 22. Magyarország |
| Elhunyt | 1909. november 6. (71 évesen) Goodhope, Douglas megye, Missouri |
| Foglalkozása | katona |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja
szerkesztésApjával, Majthényi István báróval került ki az Amerikai Egyesült Államokba 1851-ben, az apjának menekülnie kellett, mivel részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. Az iowai Új-Budára mentek, majd Davenportban telepedtek meg, ahol gazdálkodással foglalkoztak. Majthényi Tivadar őrmesteri rangban állt be John C. Frémont (1813-1890) hadseregébe, s ott maradt 1861. szeptember 15-ig, ekkor hadnaggyá, majd adjutánssá nevezték ki a lovas testőrséghez, amelynek Zágonyi Károly őrnagy volt a parancsnoka. Zágonyi mellett Majthényi részt vett a híres springfieldi (Missouri) lovasrohamban, amelyben Zágonyi 160 főnyi lovasa 1800 főnyi lovasból álló déli sereget futamított meg, így biztosította a vidéket az Unió részére.
Amikor Frémont testőrségét politikai okokból feloszlatták, akkor Majthényi Tivadar beállt az első indianai lovasezredbe, ahol kapitányként szolgált. A polgárháború után az amerikai hadsereg állományában maradt, 1866-ban a hatodik U. S. lovasezred hadnagyává nevezték ki. A kiegyezés után apjával és amerikai feleségével együtt hazatért Magyarországra. Itthon is katonaként szolgált, az újonnan szervezett honvédhadseregben, tiszti beosztásban. 1875-ben visszatért az USA-ba, családját itthon hagyta.
Majthényi Tivadar életének késői amerikai korszakáról csak legendák vannak, talán összeroppant,[2] s ivásnak adta a fejét, s a philadelphiai lóvasútnál mint kocsis kereste meg az italra valót.[3]
Családja többet nem hallott róla, később Daventport-beli (Iowa) felesége a gyermekekkel együtt visszatért az USA-ba.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Halálozás ideje és helye lásd Vida István Kornél forrásokban i. m.
- ↑ Abban az időben még nem sokat tudtak a háborúk, s a hazaváltás pszichológiai hatásairól.
- ↑ Magyarok Amerikában : az amerikai magyarság története : 1583-1926. 1. köt. / Kende Géza – 1927. 375 o. Majthényi Tivadar lásd 169. o.
Források
szerkesztés- Halász Imre: Magyarok az amerikai szabadságharcban, Nyugat, 1914/12. sz.
- Lincoln's Hungarian heroes; the participation of Hungarians in the Civil War, 1861-1865 / by Edmund Vasvary. Washington, D.C., The Hungarian Reformed Federation of America, 1939, 143. o. ill.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Vida István Kornél: Világostól Appomattoxig: magyarok az amerikai polgárháborúban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011, l. Majthényi Tivadar 266-267. o.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés
