Majthényi Tivadar

az amerikai polgárháború egyik hős lovas katonája kapitányi rangban

Báró kesselőkői Majthényi Tivadar (angolul: Baron Theodore Majthényi) (Magyarország, 1838. augusztus 22.Goodhope, Douglas megye, Missouri, Amerikai Egyesült Államok, 1909. november 6.[1]) az amerikai polgárháború egyik hős lovas katonája kapitányi rangban, mind az amerikai hadseregnek, mind az 1867 után újjászervezett honvédseregnek tisztje.

Majthényi Tivadar
Született 1838. augusztus 22.
Magyarország
Elhunyt 1909. november 6. (71 évesen)
Goodhope, Douglas megye, Missouri
Foglalkozása katona

ÉletútjaSzerkesztés

Apjával, Majthényi István báróval került ki az Amerikai Egyesült Államokba 1851-ben, az apjának menekülnie kellett, mivel részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. Az iowai Új-Budára mentek, majd Davenportban telepedtek meg, ahol gazdálkodással foglalkoztak. Majthényi Tivadar őrmesteri rangban állt be John C. Frémont (1813-1890) hadseregébe, s ott maradt 1861. szeptember 15-ig, ekkor hadnaggyá, majd adjutánssá nevezték ki a lovas testőrséghez, amelynek Zágonyi Károly őrnagy volt a parancsnoka. Zágonyi mellett Majthényi részt vett a híres springfieldi (Missouri) lovasrohamban, amelyben Zágonyi 160 főnyi lovasa 1800 főnyi lovasból álló déli sereget futamított meg, így biztosította a vidéket az Unió részére.

Amikor Frémont testőrségét politikai okokból feloszlatták, akkor Majthényi Tivadar beállt az első indianai lovasezredbe, ahol kapitányként szolgált. A polgárháború után az amerikai hadsereg állományában maradt, 1866-ban a hatodik U. S. lovasezred hadnagyává nevezték ki. A kiegyezés után apjával és amerikai feleségével együtt hazatért Magyarországra. Itthon is katonaként szolgált, az újonnan szervezett honvédhadseregben, tiszti beosztásban. 1875-ben visszatért az USA-ba, családját itthon hagyta.

Majthényi Tivadar életének késői amerikai korszakáról csak legendák vannak, talán összeroppant,[2] s ivásnak adta a fejét, s a philadelphiai lóvasútnál mint kocsis kereste meg az italra valót.[3]

Családja többet nem hallott róla, később Daventport-beli (Iowa) felesége a gyermekekkel együtt visszatért az USA-ba.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Halálozás ideje és helye lásd Vida István Kornél forrásokban i. m.
  2. Abban az időben még nem sokat tudtak a háborúk, s a hazaváltás pszichológiai hatásairól.
  3. Magyarok Amerikában : az amerikai magyarság története : 1583-1926. 1. köt. / Kende Géza – 1927. 375 o. Majthényi Tivadar lásd 169. o.

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés