Makranc
Makranc (szlovákul: Mokrance) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
| Makranc (Mokrance) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-környéki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1318 |
| Polgármester | Szalay Gábor |
| Irányítószám | 044 58 |
| Körzethívószám | 055 |
| Forgalmi rendszám | KS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1367 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 58 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | 23,41 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 35′ 50″, k. h. 21° 01′ 00″48.597222°N 21.016667°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 50″, k. h. 21° 01′ 00″48.597222°N 21.016667°E | |
| Makranc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Makranc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése
szerkesztésKassától 24 km-re délnyugatra, az Ida-patak partján fekszik.
Története
szerkesztés1217-ben a pápai tizedjegyzékben említik először az egri püspökség birtokaként. 1317-ben „villa Mokranch” néven szerepel az egri püspökség oklevelében, melyben tizedét az egri káptalannak adja. Ekkor már részben az Aba nemzetség birtoka. 1323-ban Jányok határleírása során Markard Imre fia Miklós birtokaként említik. 1343-ban tűnik fel Felső Makranc, amely a mai falutól északra feküdt. 1365-ben Szikszay Imre fia Péter a birtokosa. 1402-ben Luxemburgi Zsigmond más birtokokkal együtt Makrancot is hívének, Perényi Péternek adta. Nagyida várának felépültével annak tartozéka lett. 1410-ben felmentést kapott a vámfizetés alól. A 15. században valószínűleg a Rozgonyiak birtoka, 1425 és 1438 között Rozgonyi Péter volt az egri püspök. 1473-ban a Turczai család szerezte meg, de 1512-ben újra megszerzik a Perényiek.
A század közepén lakói reformátusok lettek. 1566-ban a császári katonaság lerombolta Nagyida várát, így annak uradalma is megszűnt. A török pusztítások következtében lakosságának száma lecsökkent. 1630-ban mindössze kettő portája volt gazdák kezében, emellett egy és negyed zsellérportája volt. A 18. század első felétől különböző nemesi családok birtokolták. 1715-ben egy, 1720-ban három háztartása létezett. 1722-ben 37 háztartása volt, mely 10 nemesi családhoz tartozott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MAKRANCZ. Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Szepsihez nem meszsze, és annak filiája, fája nints, földgye termékeny.”[2]
Első temploma a 18. században épült, azonban a 19. században egy tűzvészben annyira megsérült, hogy 1885-ben le kellett bontani. Helyette 1907-ben új templomot építettek. 1828-ban 130 háza és 945 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Makrancz, magyar falu, Abauj vmegyében, Szepsihez egy órányira: 820 kath., 7 evang., 64 ref., 26 zsidó lak. Kath. és ref. fil. templomok. Ékesíti a Bánó uraság szép lakháza. F. u. többen. Ut. p. Kassa.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Nyugatra innen fekszik Makrancz, 135 házzal 771 magyar és tót ajku lakossal. postája és távirója Szepsi. A község hajdan jelenlegi helyétől mintegy másfél kilométernyire északra feküdt. Miután egy tűzvész teljesen elpusztította, épült föl mostani területén. Temploma, melyet 1885-ben lebontottak, még a husziták idejéből ered és kőfallal volt körülvéve. A templom falából még most is őriznek két feliratos kőtáblát, melyeknek szövegét még nem tudták megfejteni.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 853-an, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 1321 lakosából 831 szlovák és 467 magyar volt.
2011-ben 1366 lakosából 946 szlovák és 375 magyar.
Nevezetességei
szerkesztésSzent István király tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1907-ben épült neogótikus stílusban.
Közlekedés
szerkesztésVasúti
szerkesztés
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. december 18.)
